Megtizedelte az ember a madárvilágot

Az egykorihoz hasonlóan sokszínű madárvilág újbóli evolúciós regenerálódásához, kifejlődéséhez több idő kellene, mint amennyi ideje létezik az emberiség - állítja egy nemzetközi kutatócsoport.

Új-Zélandra érkezése óta az ember olyan mértékben megtizedelte a madárvilágot, hogy regenerálódásához mintegy 50 millió évre lenne szükség. Az ember és a magával hozott állatok pusztító kihalási hullámot idéztek elő a helyi madárvilágban: több mint 70 madárfaj tűnt el - közölte a berlini Természettudományi Múzeum, ahol a tanulmány egyik társszerzője, Luis Valente végez kutatásokat.

Új-Zéland egyik különleges madara, a kiwi
Új-Zéland egyik különleges madara, a kiwi. Fotó: 123rf

Kihalás fenyegeti a madarakat

A madárvédelmi erőfeszítések ellenére a még meglévő fajok 30 százalékát fenyegeti a kihalás veszélye. A kakapó például néhány éve csaknem kihalt, mivel veszélyeztetik a patkányok , nyestek, vadászgörények, macskák és más, az ember által behozott állatok. A kakapók az erdők talajszintjén élnek, ott rakják le tojásaikat is, és semmilyen védekezési stratégiával nem rendelkeznek. Mivel a szigeteken eredetileg a denevéreken kívül nem éltek emlősök, a madaraknak nem kellett ilyesfajta ellenségre számítaniuk. Sok itt élő madár ezért röpképtelen, nagy, viselkedése főként "naiv", így viszonylag könnyű prédának számítanak - írják a szakértők. A behurcolt állatfajokon kívül a vadászat és a megváltozott földhasználat is a madárvilág hátrányára vált.

A klímaváltozás első hivatalos áldozata - a részleteket ide kattintva olvashatja el!

Mivel Új-Zélandot szigetek alkotják, amelyeken a növények és állatok a világ többi részétől elzártan, zavartalanul fejlődhettek, különleges madarak otthonává vált. Ilyen például címerállata, a röpképtelen kiwi is. A kutatók kielemezték az új-zélandi kihalt és még élő madarak genetikai és fosszilis adatait. Ezután számítógépes szimulációk segítségével meghatározták, milyen sokáig tartana, míg a szigeteken az evolúció révén újra létrejönne az elveszett sokszínűség. "Ha azok a fajok, amelyek jelenleg a potenciálisan veszélyeztetett kategóriába tartoznak, szintén kihalnának, további tízmillió évre lenne szükség" - közölte a berlini Természettudományi Múzeum.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

Ekkor kell átállítani az órákat – idén könnyű eltéveszteni
szklerózis muliplex
Szklerózis multiplex első jelei: látászavar és zsibbadás is utalhat rá
A 10 legjobb kutyafajta kisgyerekes családoknak – Kistestűtől a nagytestűig
szívbarát étrend
Így védd a szívedet egyetlen gyümölccsel – már napi fél is elég belőle
grapefruit
Ez a kedvelt gyümölcs többet árthat, mint használ
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +17 °C
Minimum: +3 °C

A fátyolfelhőzet időszakosan szűrheti a napsütést, emellett a keleti országrészben gomolyfelhők képződnek, de még száraz idő várható. Délután olykor megélénkül, a Dunántúlon helyenként megerősödhet a délnyugati szél A hőmérséklet csúcsértéke általában 15 és 20 fok között alakul.Késő estére 5 és 12 fok közé hűl le a levegő. Nem terheli a szervezetet erős fronthatás.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Kvíz: hogyan hat az alkohol az alvásra? – Tedd próbára a tudásod! Mennyit tudsz az alvásról? Töltsd ki alvásos kvízünket, és derítsd ki, mi segíti vagy ronthatja a pihentető éjszakákat!
kvíz
Kvíz: minden baktérium káros. Igaz vagy hamis? – Tedd próbára a tudásod! A bennünk és rajtunk élő apró élőlények óriási szerepet játszanak az egészségmegőrzésben. A mikrobiom helyreállítása tehát kulcsfontosságú.