A koronavírus-járvány sok iparágat súlyos válságba taszított, ezek közé tartozik a légi közlekedés is . A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség márciusban még azt becsülte, hogy a 2019-es szinthez képest 46 százalékkal csökken a teljes éves utasforgalom a kontinensen, 76 milliárd dollárral kevesebb bevételre tesznek szert a légitársaságok, valamint 5,6 millió, a légi közlekedés által támogatott állás kerül veszélybe. Rafael Schvartzman, az IATA Európáért felelős alelnöke egy csütörtöki videokonferencián viszont már arról beszélt, hogy tovább romlottak a kilátások. Most 55 százalékra becsülik a teljes éves csökkenés mértékét az utasforgalomban, 89 milliárd dollárra kevesebb bevétele lehet a légitársaságoknak az egy évvel korábbihoz képest, és 6,7 millió olyan állás került veszélybe, amelyet a légi közlekedés támogat egyéb szektorokban.
Iparági szakértők szerint a jövő is bizonytalan. Rafael Schvartzman kifejtette, hogy egyelőre senki nem tudja, mikor indulhat újra a légi közlekedés, de az európai szervekkel együtt már megkezdték a tárgyalást azért, hogy az később koordinált legyen az unión belül. Fontosnak nevezte azt is, hogy helyreállítsák a bizalmat az utasokban a légi közlekedés iránt. "Ezt az egészségügyi intézkedések is befolyásolják, amelyek viszont a jegyárakra is hatással lesznek, mert várhatóan a gépek fedélzetére kevesebb embert engednek majd fel" - jegyezte meg.
Magyarországon a háromszáz légitársaságot tömörítő szervezet szerint 53 százalékkal, 9 millióval csökken az idén az utasok száma az egy évvel korábbihoz képest, a légitársaságok 1,1 milliárd dollárral kevesebb árbevételt érhetnek el ezen a piacon, és 38 ezer, a légi közlekedés által támogatott álláshely szűnhet meg. A Budapest Airport csütörtökön be is jelentette, hogy csoportos létszámleépítést hajt végre.
Budapesten évekig nem áll helyre a korábbi forgalom
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér üzemeltetőjének adatai szerint napi 44 ezer utas helyett háromszáznál is kevesebben fordulnak meg a ferihegyi légikikötőben. Mivel az előrejelzések szerint a járvány után lassú forgalomnövekedés várható, ezért a budapesti repülőtér utasforgalma valószínűleg sem idén, sem a következő két-három évben nem fogja elérni a korábban prognosztizált 17 milliót, sem pedig a tavaly regisztrált 16 milliót. Emiatt - hiába próbálták rövid távon többféle eszközzel elkerülni ezt - meg kell válniuk dolgozóik egy részétől, elsősorban azokban a munkakörökben, ahol a forgalom csökkenése miatt a munkavégzés is kevesebb.
A repülőtér létrehozott egy alapítványt, ami azokat a jelenlegi vagy volt munkavállalókat támogatja, akiknek a koronavírus-járvány okozta válság miatt veszélybe került fizikai vagy mentális egészsége, szociális biztonsága. "A BUD-csoport minden felsővezetője felajánlotta áprilisi jövedelmének nagy részét az alapítvány számára, és ezt az összeget a cég tulajdonosa is kiegészítette" - írták.
