Járványügyi szempontból a koronavírus első hullámát viszonylag jól megúszta Magyarország, a pandémia gazdasági hatásai viszont nem kerülték el az országot - írta meg a 24.hu . A járvány miatti korlátozások és gyárleállások következtében ugyan tízezrek váltak munkanélkülivé - nagyjából minden 35. foglalkoztatottat elküldtek a munkáltatók.
Ennyien vesztették el a munkájukat
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján március és április között csaknem 50 ezren jelentkeztek be a munkaügyi központokba álláskeresőként. Az év eleje óta pedig mintegy 130 ezren jelentették be, hogy elveszítették a munkájukat. A januári 5,4 százalékos munkanélküliségi ráta júniusra már 8,1 százalékra emelkedett - ez az arány 2013 óra nem volt ilyen magas. Igaz, ez még mindig alacsonyabb, mint a 2008-as pénzügyi válság idején feljegyzett, 10 százalék fölötti arány, ám Észak-Magyarországon és a dél-dunántúli régióban már megközelíti a munkanélküliség mértéke a 10-12 évvel előtti szintet.
A koronavírus-járvány hatására tehát fél év alatt a másfélszeresére nőtt a munkanélküliség országosan. Győr-Moson-Sopronban azonban 2,5-szeres az emelkedés, a fővárosban pedig 15 ezren regisztráltak az idén munkanélküliként, az álláskeresők száma tehát megduplázódott. Ha pedig lakosságarányosan nézzük a munkanélküliek számát, akkor azt lehet mondani, hogy a fővárosban minden 54., Zala megyében minden 24., míg Hajdú-Bihar megyében minden 23. munkavállalót kirúgtak 2020 első felében.
A nők voltak inkább veszélyben
Magyarországon nagyjából 2,5 millió férfi és 2,1 millió nő dolgozik. A koronavírus -járvány következtében mégis 7 ezerrel több nő vesztette el az állását, mint ahány férfi. Ez lakosságarányosan úgy néz ki, hogy az országban minden 41. férfi és minden 31. női dolgozó lett munkanélküli január óta. Ennek oka pedig valószínűleg abban keresendő, hogy a nők között sokkal több alapfokú vagy alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező van, mint a férfiak körében.
A diploma lenne a biztosíték?
Az adatokból az is jól látszik, hogy az iskolázottság is jelentősen befolyásolja, hogy a munkáltató megtartja-e a dolgozóját vagy sem. A legtöbb elbocsátás ugyanis a komolyabb szakképzést nem igénylő pozíciókat betöltők körében volt. A mindössze általános iskolát végzettek közül országosan minden tizediket elküldték, de Heves megyében például minden hatodik ilyen dolgozó került utcára.
A nyolc osztály elvégzésénél háromszor többet ér az érettségi, ugyanis ebben a körben csak minden 32. foglalkoztatott vált munkanélkülivé, szakmával rendelkezők közül pedig minden 33. dolgozót küldtek el. A legjobb helyzetben viszont egyértelműen a diplomások voltak a koronavírus okozta válság idején. Közülük csak minden 121. foglalkoztatottat rúgtak ki.
Budapesti diplomásnak lenni a legjobb
A koronavírus-járvány összességében az mutatta meg, hogy a budapesti diplomások tudhatják a legnagyobb biztonságban a munkahelyüket - közülük ugyanis csak minden 159. vesztette el az állását. Egy nyolc osztályt végzett Heves megyei munkanélkülivé válására például 26-szor nagyobb az esély, mint arra, hogy egy budapesti diplomást rúgjanak ki.
Elfogadhatatlan a tanévkezdési terv a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint - a részletekért olvassa el társportálunk, az nlc.hu cikkét!
