„Most is nagy baj van, de 10 év múlva tragédia lesz” – a betegekért és az orvosokért is aggódik az ország legidősebb háziorvosa
Dr. Körmendi István már elmúlt százéves, de még mindig praktizál. Az ország legidősebb háziorvosa az ötvenes évek óta izgalommal követi az orvostudomány fejlődését. Az emberi tudatlanság és a tudománytól való elfordulás végtelenül elszomorítja.
„Sok telefont kaptam, mert valakinek fel sem tűnt, hogy csodaszerrel verték át”
A patikai munkát leszámítva szinte mindent csinált, amit egy gyógyszerész csinálhat, zenél, novellákat és verseket ír, érdekli a fotózás. Fontosnak tartja a laikus edukációt, nem utolsó sorban pedig feleségével felnevelt hét gyereket. Székely-Nagy Gábort faggattuk kalandos életútjáról, hogy végül megtudjuk: édesapja nevét is illene ismernünk.
„Megvádoltak, mert megírtam, hogy a fekete nadálytő májrákot okozhat”
Miként ért el világraszóló tudományos eredményt a marihuána vizsgálatával, mitől biztonságos és hatásos egy gyógynövényes készítmény, és honnan tudhatjuk, ha egy étrend-kiegészítő "átverős", problémás? Interjú Csupor Dezső gyógyszerész-kutatóval, tanszékvezető egyetemi docenssel, gyógynövényszakértővel, tudományos bloggerrel.
Beugorjunk-e egy fuldokló után a vízbe, vagy ne?
Ha laikusként egy fuldokló ember után ugrunk a vízbe, nagy eséllyel mi is áldozattá válunk – ez azonban nem azt jelenti, hogy semmit sem tehetünk a bajbajutott megsegítéséért. Bagyó Sándorral, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának elnökével beszélgettünk a vízpartok veszélyeiről és a vízimentők kiképzésének nehézségeiről.
„Borzasztóan zavart, hogy butaságok terjednek az interneten”
A járvány előtti időszakban a biostatisztikáról alig hallottunk, a védőoltásokról sem tudtunk túl sok részletet – viszont bőszen terjedtek a róluk szóló tévhitek. Ezeken a területeken Ferenci Tamás orvosbiológiai mérnök, klinikai biostatisztikus régóta otthonosan mozog, számára a számok olyan információkat rejtenek, amelyek aranyat érnek. Az Óbudai Egyetem docensével beszélgettünk.
„Mi vagyunk a klasszikus infektológia utolsó mohikánjai”
Neve összeforrt a védőoltásokkal, ha valakinek komolyabb kérdése van a vakcinákkal kapcsolatban, nagy eséllyel hozzá fordul. Hogyan kezdett el ezzel a témával foglalkozni, és mi adja a legnagyobb nehézséget ezen a területen? Dr. Kulcsár Andrea gyermekgyógyásszal, infektológussal, klinikai oltási tanácsadóval beszélgettünk.
„Aki dolgozott angliai kocsmában, tudja, mennyire jó dolog”
Debrecenben ő alapította az első reumatológiai tanszéket, kutat és oktat, és ha ez nem lenne elég, a COVID-19 kérdéskörében is a legfelkészültebbek közé tartozik. Mint mondja, van élete a munka mellett is, a családja pedig hobbi is. Dr. Szekanecz Zoltánnal beszélgettünk.
„El kellett döntenem, vállalom-e a gonosz tudós szerepét, vagy sem”
Sok éve küzd az áltudományok ellen, gyakran olyan szereplőkkel is leáll vitázni, akikre a tudósoknak sokak szerint legyinteniük kellene, mondván, reménytelen őket bármiről meggyőzni. Mi motiválja, és hogyan indult el a biológusi pályán? Boldogkői Zsolttal, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanárával beszélgettünk.
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Kettős front
Maximum:
+16 °C
Minimum:
+10 °C
A Dunántúlon nagyrészt borult marad az ég, és tartós esőzésre számíthatunk. Keletebbre szakadozottabb lesz a felhőzet, ott záporok várhatók, délutánra zivatarok is kialakulnak, néhol heves zivatar sem kizárt. Többfelé kiadós mennyiségű csapadék várható - legkisebb eséllyel a nyugati és keleti határvidéken. A Dunántúlon az északira, északnyugatira forduló szél egyre nagyobb területen megélénkül, megerősödik, késő délutántól északnyugaton néhol már viharossá fokozódik. Másutt legfeljebb élénk, zivatarok környezetében erős, viharos lökések is előfordulhatnak.A legmagasabb nappali hőmérséklet a Dunántúlon 11 és 16, másutt 17 és 24 fok között alakul, de a 20 fok feletti értékek a Tiszántúlon lesznek jellemzők. Hétvégén egy mediterrán ciklon hatására fordul nagyot az időjárás, ami a fronthelyzetet is nagyban meghatározza.
