A diabétesz régóta ismert és nagyon gyakori betegség, ennek ellenére senki nem dőlhet hátra, aki cukorbetegeket kezel, ezt a témát oktatja, kutatja. Prof. dr. Somogyi Anikóval beszélgettünk, aki elsősorban ezzel az anyagcsere-problémával és a hozzá társuló szövődményekkel foglalkozik.
Hét évig vezette a hazai dietetikus szövetséget, akit pedig kicsit is érdekel a táplálkozástudomány, az biztosan találkozott vele. Miért választotta ezt a hivatást, és mit tart benne a legfontosabbnak? Antal Emesével, a TÉT Platform szakmai vezetőjével beszélgettünk.
A világ vezető kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatócsoportja dolgozik az ELTE Etológia Tanszékén, tanulmányi eredményeiket a legnívósabb nemzetközi szaklapok teszik közzé. A tanszék egyik kutatója, Dr. Kubinyi Enikő etológus a saját 15 éves labradorát is bevonta a kutyák öregedését vizsgáló kutatásaiba. Beszélgettünk az ebeknél is kimutatható demenciáról, a négylábúak mai szerepéről, illetve arról, miért ragaszkodóbb az emberhez a kutya, mint a macska.
Operatőr akart lenni, de pszichiáter lett, aki függőkkel, droghasználókkal, alkoholbetegekkel, szexmunkásokkal és hontalanokkal egyaránt foglalkozik. Az integrált intézményrendszerben hisz, azt vallja, a szociális és egészségügyi ellátást nem lehet szétszálazni. Szemelyácz Jánossal, az INDIT Közalapítvány kuratóriumának elnökével beszélgettünk.
Hét évig vezette a hazai dietetikus szövetséget, akit pedig kicsit is érdekel a táplálkozástudomány, az biztosan találkozott vele. Miért választotta ezt a hivatást, és mit tart benne a legfontosabbnak? Antal Emesével, a TÉT Platform szakmai vezetőjével beszélgettünk.
Akkor lett széles körben ismert, amikor Szilágyi Áron tíz évvel ezelőtt olimpiai aranyat szerzett Londonban, és bár cégére azóta is Áron, munkája nem az élsportolók körül forog. Faludi Viktória tanácsadó szakpszichológust kérdeztük életéről, munkája kihívásairól.
Vannak, akik már gyerekként tudják, mik szeretnének lenni, ha felnőnek, ő viszont még az egyetem első éveiben is csak kereste az útját. Számos véletlen és még több kitérő kellett ahhoz, hogy végül kiderüljön, mi az, ami a leginkább illik hozzá - vagy, ahogy ő fogalmaz, ami "szerelem volt első látásra". Dr. Borka Péter gyógytornásszal beszélgettünk.
Miért kell egereket tanítani ahhoz, hogy megérthessük az Alzheimer-kórt? Tart-e a demenciától az, aki sok éve keresi a mögötte álló mechanizmusokat, vizsgálja az ide vezető élettani, idegi folyamatokat? A témáról dr. Hangya Balázs agykutatóval beszélgettünk.
Gyógyszerész és jogász, de a képeken, videókon nem fehér köpenyben vagy ügyvédi talárban látjuk, hanem általában egyenruhában. Csákó Ibolya rendőr alezredessel beszélgettünk, aki több mint 20 éve küzd a gyógyszerekkel való visszaélés és a gyógyszerhamisítás ellen.
Habár a járvány alatt lemorzsolódott a véradók száma, általános vérhiány szerencsére nem alakult ki - mondta Dr. Tordai Attila transzfuziológus, a Semmelweis Egyetem Transzfuziológiai Tanszék vezetője. A szakember szerint a vércsoportunk valóban befolyásolhatja, hogy mekkora veszélyt jelent ránk a koronavírus, a plazmaterápiák szerepe azonban még vitatott.
Közösségi oldalait szülők tízezrei követik, de rendelésein csak másodsorban foglalkozik velük. Mert az elsődleges feladata, hogy a kicsiket meggyógyítsa, a felnőttek nyugtatgatásával csak ezt követően foglalkozik. Dr. Kőnig Róbert gyermeksebésszel beszélgettünk.
Családja furcsán nézett rá, amikor nem az orvosi pályát választotta, hanem biológusnak állt, de hamar bebizonyosodott: ez volt a helyes döntés. Tanította orvosok ezreit, vezetett egyetemi intézetet, emeritus professzorként ma is aktív. Dr. Falus András immunológus professzorral beszélgettünk.
Orvos családból származik, mégis gyógyszerész lett belőle, aki először patikában szerzett tapasztalatot. Aztán átkerült a hatósági oldalra, de régi énjét nem feledte. Dr. El Koulali Zakariás országos tisztifőgyógyszerésszel beszélgettünk arról, miért választotta ezt a hivatást.
"Egy életen át tartó motivációs erő lehet, ha valaki szeret nyerni" - véli dr. Lénárt Ágota sportpszichológus, számos hazai sportoló, köztük olimpikonok felkészítője. A szakembert a többi között a mentális teljesítményfokozás lehetőségeiről, illetve a sportpszichológia sportsikerek elérésében betöltött szerepéről kérdeztük.
Ő diagnosztizálta Magyarországon az első Lyme-eseteket, leírt teljesen új, kullancs által terjesztett betegséget is. MTA-doktori munkájában azokkal a fertőzésekkel foglalkozott, amelyeket e vérszívó terjeszt, élete pedig máig a kullancsok körül forog. Dr. Lakos András infektológussal beszélgettünk.
Volt olyan Magyar Közlöny, amit ő írt tele, jogászok közt mégis gyógyszerész, a gyógyszerészek között pedig jogász. Az adóhatóság sokszor éjszaka csörgeti fel szakértések miatt, kevesen tettek olyan sokat a hamis gyógyszerek ellen, mint ő. Dr. Ilku Líviával, a HENT gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetőjével beszélgettünk.
Hogyan győzhetünk le egy újabb járványt? Kutatások híján honnan fogják tudni a keleti vakcinával oltottak, hogy kellhet nekik 3. dózis? Mire számíthatunk a COVID utáni egészségügyben itthon? Mi a helyzet a koronavírus-mutációkkal? Interjú Szekanecz Zoltán immunológus professzorral.
Elég egyetlen pillantás valaki arcára ahhoz, hogy dr. Altmayer Anita megmondja, milyen káros szenvedélyei vannak vagy éppen mivel foglalkozik a szabadidejében. Mindez nem természetfeletti képesség, hanem az évek során szerzett rutin. A doktornővel szépészeti beavatkozásokról, a járvánnyal kapcsolatos bőrproblémákról és másik szakterületéről, az ételallergiákról beszélgettünk.
Szívmelengető közvetlenséggel és a laikusok számára is érthetően beszél a koronavírusról, de ha kell, traktorra ül a "birtokai" egyikén, és szánt, vagy éppen birkát ellet. Úgy gondolja, nem volt igazán jó kutató, oktatni viszont annál jobban szeret. És Albert Einsteinről is van egy nagyon mókás története. Rusvai Miklós virológussal, az Állatorvostudományi Egyetem nyugalmazott professzorával, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktorával beszélgettünk.
Versenyt fut az emberiség az új koronavírussal, és jelen pillanatban a vírus jár előrébb - véli dr. Jakab Ferenc virológus. A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont, Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetőjét szakmája rejtelmeiről, a tudomány vírusfertőzések elleni küzdeleméről, illetve a pandémia várható jövőjéről és tanulságairól kérdeztük.
A jelenleg használt oltások mellett hamarosan érkeznek az orrspray vagy ragtapasz alapú vakcinák is - mondta el Duda Ernő virológus, immunológus. A szakember szerint ezeknek a szereknek is nagy szerepük lehet majd abban, hogy a Föld lakosságának legalább 80 százalékát immunizáljuk és így visszaszorítsuk a koronavírust. Arról is beszélgettünk, miért okozhatott világjárványt egy ilyen vírus, és várhatóan miért nem szabadulhatunk még egy ideig tőle.
A kézen nincs olyan négyzetcentiméter, aminek ne lenne funkciója, mégsem figyelünk rá eléggé - szemben azokkal az orvosokkal, akik minden milliméterét ismerik, ha kell, hajszálvastagságú ereket és idegeket, miniatűr csontokat és inakat is megtalálnak rajta. Dr. Hetthéssy Judit kézsebészt kérdeztük arról, miért választotta ezt a kicsit sem könnyű, de izgalmakkal teli pályát.
Nevét a koronavírus-járvány miatt véstük a fejünkbe, de már jó ide kutatja a felbukkanó fertőzéseket és a denevéreket, egyetemen oktat, ha pedig valahol belebotlik egy elpusztult egérbe, beteszi a fagyasztójába. Mondván, ha egyszer lesz ideje, megnézi, milyen vírusok lehetnek benne. Kemenesi Gábor virológussal beszélgettünk.
Már az egyetemi felvételin tudta, pszichiáter lesz, munkája később ezerfelé ágazott. Igazságügyi szakértőként foglalkozott hírekbe is bekerülő esetekkel, de azt mondja: a két lépés távolság miatt könnyebb azokkal megbirkózni, mint a praxisban segíteni a pácienseknek. Dr. Vizi János pszichiáter, igazságügyi pszichiáter szakértővel beszélgettünk.
A Dunántúlon nagyrészt borult marad az ég, és tartós esőzésre számíthatunk. Keletebbre szakadozottabb lesz a felhőzet, ott záporok várhatók, délutánra zivatarok is kialakulnak, néhol heves zivatar sem kizárt. Többfelé kiadós mennyiségű csapadék várható - legkisebb eséllyel a nyugati és keleti határvidéken. A Dunántúlon az északira, északnyugatira forduló szél egyre nagyobb területen megélénkül, megerősödik, késő délutántól északnyugaton néhol már viharossá fokozódik. Másutt legfeljebb élénk, zivatarok környezetében erős, viharos lökések is előfordulhatnak.A legmagasabb nappali hőmérséklet a Dunántúlon 11 és 16, másutt 17 és 24 fok között alakul, de a 20 fok feletti értékek a Tiszántúlon lesznek jellemzők. Hétvégén egy mediterrán ciklon hatására fordul nagyot az időjárás, ami a fronthelyzetet is nagyban meghatározza.
