Egészségügy

Azok a betegek, akiknél a műtétet követően is kisebb vesekövek maradnak meg, hamarosan lehetőséget kaphatnak arra, hogy "kitolják" azokat a szervezetükből, ahelyett, hogy egy újabb invazívabb beavatkozással kellene szembenézniük.

Nincs még egy olyan nemi úton terjedő betegség, amelyen az emberek 50-80 százaléka átesne, méghozzá úgy, hogy nem is tud róla. Pedig az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szerint a HPV-fertőzéssel éppen ez a helyzet. Bár a legtöbben megússzák, ez a kórokozó nagyon veszélyes, azaz minél többet tudunk róla, annál jobb.

Ismét eltelt egy év, és eljött a visszatekintés ideje. Az alábbiakban a 2021-es év legmegérintőbb képeiből válogattunk.

Minden évben megígérjük magunknak és környezetünknek ugyanazokat, aztán végül mégsem álljuk a szavunkat? Akkor valószínűleg rosszul tűzzük ki céljainkat. Az alábbiakban olyan könnyen betartható, hasznos fogadalmakat mutatunk, amelyekből már egy betartása is elég ahhoz, hogy egészségesebbek legyünk.

Az emberi agy arányosan akár tízszer több energiát is felemészt, mint a test többi része. Átlagosan a bevitt üzemanyag 20 százalékát fogyasztja el még a pihenés idején is. Sőt a kómában fekvő, "agyhalottnak" mondott betegeknél sem szűnik meg az agy energiafogyasztása, bár felére-harmadára esik vissza. De ez még mindig igen sok. Vajon mi lehet az oka?

Összegyűjtöttük az egészségügyet érintő, illetve a mindennapi megélhetésünket leginkább befolyásoló változásokat.

Az egészségügyi rendszerek sokkal jobban működnek, ha a megelőzésre helyezik a hangsúlyt. A vérnyomás monitorozása e trend egyik kulcseleme, hiszen a súlyos egészségi problémák legfontosabbika, amihez a legtöbb halálozás is kötődik, a szív- és érrendszer megbetegedése. Erről pedig a vérnyomás értékeinek változása adja a legjobb előrejelzést. De mit kezdhetünk vele?

Borzalmas érzés, ha álmunkban ráfekszünk a karunkra: a teljes érzéketlenségből és bénultságból lassan magához tér, de mintha tűvel szurkálnák. Vajon mi történik ilyenkor a végtagunkkal?

A rákgyógyítás területén dolgozó kutatók időnként egészen meglepő húzásokkal állnak elő. Most az az ötletük támadt, hogyha a bolti forgalomba kerülő termékeket meg lehet jelölni vonalkóddal, miért ne tehetnének valami hasonlót a rákot okozó fehérjékkel. Úgy tűnik, hogy az elképzelésük bejött.

Markunk szorítása számos dolgot árulhat el az egészségünkről.

Nem kell téli álomban töltenünk a leghidegebb évszakot - az alábbiak átgondolása után több energiával vághatunk neki a fagyos, sötét hónapoknak.

Sokan belenyugszanak abba, ha fáj vagy görcsöl a vádlijuk, mert úgy gondolják, ez a korral jár. A szakorvosok szerint azonban ez nagy hiba, a panasz ugyanis komoly rendellenességet is jelezhet.

Ha felmerül a reumatoid artritisz, vagyis az ízületi gyulladás gyanúja, az orvos kérheti az úgynevezett rheumatoid faktor (RF) vérből való meghatározását. De vajon hogyan értelmezzük az eredményt?

Bizonyos egészségügyi tünetek olykor komoly aggodalmat váltanak ki. Szerencsére vannak köztük olyanok, amelyek esetében nem kell feltétlenül attól tartanunk, hogy valamilyen komoly baj van a háttérben.

A gyakori vizelési inger talán elsőre nem hangzik komoly problémának, pedig elég kellemetlen tud lenni: akadályozza a nyugodt az éjszakai pihenést, hátráltat a napi teendők elvégzésében, nehezíti az utazást és zavarja a koncentrációt. De vajon mi válthatja ki a panaszt?

Számos oka lehet annak, ha a szív túl gyorsan, túl lassan, egyenetlenül dolgozik, vagy a pulzushullámok nem szabályos időközben követik egymást.

Igen sok ember megtapasztalja a lábszár viszketését, különösen a hideg hónapokban. Vannak azonban olyan figyelmeztető jelek, amelyek azt feltételezik, hogy csak egy nem egyszerű bőrszárazság okozza a tünetet.

Majdnem másfél órát kell sétálnunk ahhoz, hogy ledolgozzuk egy csirkés szendvics elfogyasztásával bevitt kalória mennyiségét, 22 perc futással pedig egy szelet csokoládét mozoghatunk le.

Akinek okozott már vesegörcsöt egy vesekő, valószínűleg mindent megtesz annak érdekében, hogy ne kelljen újra átélnie a kínokat. Az oxalátszegény diéta ebben segíthet.

Azok a COVID-19 ellen teljesen beoltott emberek, akiknél áttöréses fertőzés következik be, "szuperimmunitást" szereznek - állítja egy friss kutatás. A szerzők azonban figyelmeztetnek, hogy a helyzet korántsem egyértelmű. Ki mennyire és hogyan lesz védett? Mutatjuk.

Az idősebb felnőttek körülbelül 90 százalékának van valamilyen krónikus egészségügyi problémája, 80 százalékuknak pedig több is. Ötven felett egyre nagyobb számos betegség kialakulásának kockázata, ezért érdemes erre tudatosan készülni - ez a megelőzésben is segíthet.

Gyakran előforduló bélrendszeri panasz a hasmenés, a túlzott bélgáztermelődés, illetve a székrekedés. A beteg hétköznapjait megkeserítő tünetek huzamos fennállása esetén az életmódváltás mellett indokolt lehet a gyógyszeres terápia is.