A szív- és érrendszeri megbetegedések globálisan is a vezető halálozási okok közé tartoznak, egyre inkább nő az ilyen esetek száma. Márpedig az egészséges élet alapfeltétele a normális szívverés, mindazonáltal számos tényező hozzájárulhat a szívritmuszavar kialakulásához. Magas vérnyomás , koszorúér betegségek, diabétesz, dohányzás és alkoholfogyasztás, tartós stressz esetén mindenképpen érdemes odafigyelni. Amennyiben a szív túl gyorsan, túl lassan, egyenetlenül vagy szabálytalanul ver, mielőbb EKG-vizsgálatra kell menni.
Mikor forduljunk orvoshoz a panaszokkal?
Ha mindössze csak egy pillanatra tapasztalunk heves szívdobogás , kimaradt lüktetést vagy megbolondult ritmust, minden bizonnyal csak átmeneti állapotról van szó, ami nem okoz tartós megbetegedést vagy életveszélyes állapotot. A szív normális működési ritmusának megváltozása a pulzuson is észlelhető, amennyiben méréskor a pulzushullámok nem szabályos időközönként követik egymást, nem ritmusosak, akkor szívritmuszavar áll fenn, amely a szívdobogást irányító rendszer nem megfelelő működése miatt alakul ki. Komoly betegséget jelez, ha 24 óránál tovább tapasztalható a rendszertelen kalimpálás, ilyenkor azonnal orvoshoz kell fordulni, ugyanis akár pitvarfibrilláció is fennállhat.
A betegség kialakulására a kor előrehaladtával egyre nagyobb az esély. A normális szívritmushoz szükséges szabályos elektromos ingereket spontán jelek váltják fel, ami miatt a pitvarok remegni kezdenek, ezáltal pedig képtelenné válnak megfelelően pumpálni a vért. Ha a betegséget nem kezelik, szívelégtelenség alakul ki, de akár szélütés is bekövetkezhet. A pitvarokban visszamaradó vér miatt rög keletkezhet, ami más szerveknél érelzáródásokat okozhat.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: