Társadalom
Egészségügy
„Nálunk a csapatmunka életet menthet” - Poroszkai German Istvánnal, az Év Mentősével beszélgettünk
Huszonkét évesen egy szívritmuszavar miatt rosszul lett, mentősként dolgozó barátja juttatta őt kórházba – így tapasztalhatta meg Poroszkai German István, milyen fontos feladatot látnak el a szirénázó életmentők. Immár harminc éve ő is a mentőszolgálat munkatársaként dolgozik, idén pedig az Egészséghősök pályázat Év Mentőse díját is átvehette.
A fájdalom titkos csatornái
Akkor is borzalmas élmény az erős fájdalom, ha csak átmenti. De ha az erős vagy extrém fájdalom nem múlik el, az teljesen felőrölheti az embereket. A krónikus fájdalom kezelésére ezért a kutatók új módszereket keresnek, elsősorban a fájdalom genetikájának megértése révén.
Így változik majd a gyógyszerkiváltás a veszélyhelyzet után
A hét elején benyújtották a veszélyhelyzet és a különleges jogrend eltörléséről szóló törvényjavaslatot. Amennyiben pedig ezt megszavazza az Országgyűlés, júniustól az élet számos területén visszatérhet az ügyintézés a megszokott kerékvágásba. De mi a helyzet a gyógyszerek kiváltásával?
Miért bélyegzik meg a kövéreket, és ez miért ártalmas?
A magyar felnőtt lakosság 30 százaléka elhízott, és további 30 százalék túlsúlyos. Ezért aligha van olyan ember, aki ne találkozott volna a felesleges kilókhoz kapcsolódó megbélyegzéssel. Talán nem számolunk vele, hogy ez nemcsak érzelmileg fájdalmas, hanem az egészséget is károsítja, ami terhet jelent az egész társadalomra. Azaz nem csak a túlsúly veszélyes, hanem a címkék ragasztgatása is.
Koronavírus: hány évig érezhetik hatásait a fertőzöttek?
A koronavírus eddig közel 5,6 millió embert fertőzött meg és 350 ezer életet követelt a világon. Ugyanakkor 2,4 millió ember felgyógyult, pontosabban őket gyógyultnak tekintik, ám a betegség legyőzése csak az első volt az egészségükért folytatott csatákból, amelyeket a SARS-CoV-2 vírussal való találkozásuk miatt meg kell vívniuk.
Koronavírus: miért baj, ha endemikussá válik?
Ahogy a koronavírus-fertőzések száma világszerte tovább nő, a SARS-CoV-2 vírust, és az általa okozott COVID-19 betegséget és annak hatását egyre jobban kiteljesedő terminológiával írják le a tudósok. A szélesebb közönség is egyre több szakkifejezést ismert meg a víruskitöréstől a pandémián át az endémiáig. De kell-e félnünk, ha azt halljuk, például, hogy az új koronavírus endemikussá válik?
Koronavírus: kell-e ilyen ruhát viselnünk a járvány miatt?
A koronavírus-járvány új problémákat vetett fel. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a közösségi életünk milyen szabályok betartásával, vagy milyen praktikákat, technológiákat alkalmazva térhet vissza. Egy elképzelés szerint a védőruha a megoldás.
Koronavírus: zűrzavar a halálozási adatok körül
Európa nagy részén és Észak-Amerikában is lecsengőben van a koronavírus-járvány első hulláma, így már érdemes lenne értékelő szándékkal visszatekinteni a pandémiára. Csakhogy a számok országról országra, sőt az egyes országokon belül is akkora szórást mutatnak, hogy nehéz megalapozott következtetéseket levonni belőlük.
Ápolónő: "Nem tudjuk, meddig tart"
Történelmi címlappal jelenik meg a Nők Lapja. Az újság legújabb lapszámán nem egy világsztár vagy egy hazai híresség szerepel, hanem Nagy Zsuzsanna ápoló mosolyog az olvasókra. Történetén keresztül az egészségügyi dolgozók kemény mindennapjaiba nyerhetünk bepillantást.
Járvány: sok egészségügyi dolgozó bére csökken
Az egészségügyi dolgozók többsége másod-, harmadállást is vállal, hogy megélhessen, mivel azonban a vészhelyzet idején átmenetileg megszűntek a kiegészítőjövedelem-szerzési lehetőségek, jelentős mennyiségű pénztől esnek el. Sokan alig visznek haza nettó 120-140 ezer forintot.
A járvány, amely Európa közel felét elpusztította
Az emberiség története egyben a járványok története is. Láthatjuk, hogy még ma sem vagyunk képesek magunkat teljesen megvédeni a mikrobák támadásai ellen, a középkorban pedig a társadalom szinte teljesen ki volt szolgáltatva a pandémiáknak, a pestisnek különösen. Bár kevés eszközük volt, de kezelték a helyzetet.
Koronavírus: a kórokozókkal dolgozó laboratóriumok titkai
Ha a tudósoknak rendkívül fertőző és veszélyes vírusokat kell vizsgálniuk (például diagnosztikai eljárások kidolgozása és oltások készítése érdekében), akkor ezt a biobiztonsági laboratóriumok teszik lehetővé. A kórokozók kijutását ezekből a létesítményekből többszintű biztonsági rendszerek akadályozzák meg. Hibáktól azonban ezeken a helyeken is jobb félni, mint a lehetőségüket teljesen kizárni.
Mi a legjobb módja a gyümölcs- és a zöldségmosásnak?
Ahogy egyre melegedik az idő, úgy nő a veszélye, hogy az elfogyasztott ételen keresztül elkapunk valamilyen fertőzést. A mosatlan zöldség és gyümölcs különösen jelentős kockázatot jelent. Csakhogy nem mindent lehet ugyanúgy megmosni. Íme a legcélravezetőbb módszerek!
8 milliárd forintos orvostechnikai fejlesztés jön itthon
Az Egészséges Budapest Program (EBP) keretében 8,3 milliárd forintból megújulnak a központi régió kórházaiban és szakrendelőiben az orvostechnikai és informatikai eszközök - jelentette be Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere mai sajtótájékoztatóján.
Koronavírus: miért öl meg egyeseket, és kímél meg másokat?
Úgy tűnik, hogy túl vagyunk a koronavírus-járvány első hullámának legnehezebb szakaszán, és reménykedhetünk, ha lesz is második hullám, azt felkészültebben várjuk, és kevesebb lesz majd az áldozat. Ehhez az is hozzátartozik, hogy tudjuk, miért halnak bele egyesek a COVID-19-be, míg mások enyhet tünetekkel vészelik át a fertőzést.
Koronavírus: kell-e rettegnünk a mutációktól?
Amióta a koronavírus-járvány hatásait nyögjük, a legkülönfélébb félelmekkel szembesülünk. Tanúi lehettünk többek között a félelem miatt indult felvásárlási rohamnak, majd a maszk és a lélegeztetőgéphiány körüli bizonytalanságnak. Legújabban pedig a gyilkos vírusmutációkról szóló hírek keltettek riadalmat - de vajon jogosan?
Koronavírus: a szagunk is más lett
A rajtunk élő mikroorganizmusok jelentősen meghatározzák a testszagunkat. A közösségi távolságtartás hatására azonban a mikrobiális összetétel átalakulhat, ami a szagunk megváltozását eredményezi. Vajon ebből az következik, hogy van külön karanténszag? Ezt a kérdést válaszoljuk meg.
Szappan vagy tusfürdő. Melyik a jobb?
A bőr a legnagyobb szervünk, amely szervezetünk legfőbb védelmi eszköze a külső behatások, támadások ellen. Már csak ezért is lényeges, hogy mit használunk a tisztítására. A két legáltalánosabb módszer a szappannal, illetve a tusfürdővel való mosakodás. De vajon melyiknek mi az előnye és a hátránya? Sorra vesszük.
Nagy terhet jelent az otthonápolás
A kórházkiürítések által érintett fővárosiak több mint fele arról számolt be, hogy jelentős terhet jelent számára az, hogy neki vagy közeli családtagjának kell gondoskodnia egy hazaküldött hozzátartozóról - derült ki a Népszava által elrendelt kutatásból.
A látási viszonyok fokozatosan javulnak, ezt követően nagyrészt felhős idő valószínű, több helyen - elsősorban a déli és keleti megyékben - hosszabb-rövidebb időre kisüthet a nap. Egyre kevesebb helyen - főként északkeleten - fordulhat elő gyenge eső, záporeső. Helyenként megélénkül a délies szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 8 és 14 fok között várható, de helyenként északon ennél több fokkal hidegebb maradhat az idő. Bár egy hidegfront közeledik felénk, alapvetően melegebb lesz, mint tegnap, így több tényező is okozhat kellemetlen panaszokat.