A hosszú QT szindróma a szívizom ingerlékenységével járó egészségi állapot, amely akár életet veszélyeztető kamrai ritmuszavarhoz, hirtelen szívmegálláshoz is vezethet. Mivel jellegzetes tünettel nem rendelkezik, csupán a miatta kialakuló problémák alapján azonosítható. Sok esetben hirtelen eszméletvesztést okoz a betegség, ami összekeverhető az epilepsziával is, mivel görcsös rángatózással jár. Kórlefolyása tehát alapvetően kétféle lehet: vagy csak átmeneti eszméletvesztés jelentkezik, vagy pedig hirtelen szívhalál áll be.
Milyen gyógyszerek válthatják ki?
Gyakoriságáról nincsenek pontos adatok, de olyan betegeknél mindenképp gyakoribb, akik nem jól kontrollálva szednek vízhajtókat. Szívritmus-problémákra adott gyógyszerek okoznak ilyesmit, emiatt fontos, hogy gyógyszerek alkalmazásakor mindig ellenőrizzék a betegek állapotát, készítsenek EKG-t. Bizonyos antidepresszánsok , illetve a daganatok kezelésére használt kemoterápiás szerek is növelhetik a kialakulásának esélyét.
Különböző ionhiányok, például az alacsony káliumszint és magnéziumszint is okozhat hosszú QT szindrómát. Jelentkezhet továbbá a nem jól kontrollált vízhajtós kezelés mellett is, amelynél nem pótolják rendesen az elvesztett káliumot és magnéziumot. Sokkal ritkábban genetikai okok is kiválthatják a betegséget, ilyenkor a betegség általában már fiatal korban jelentkezik. Bizonyos öröklött formája süketséggel jár együtt, de ez csupán a betegek egy részénél figyelhető meg.
Az öröklött hosszú QT szindróma nem gyógyítható, de jól kezelhető, tünetmentessé tehető, viszont az érintetteket folyamatosan figyelni kell. A szerzett okok miatt meghosszabbodó QT-távolság - amennyiben kiváltó oka megszüntethető - újra normális is lehet, ez esetben az érintettek meggyógyulhatnak.
