A magyar állam a GDP mindössze 4,3 százalékát fordította egészségügyi kiadásokra 2019-ben, további 2 százalékot pedig a magánkiadások tettek ki - írja az azenpenzem.hu a Pénztárszövetség éves konferenciáján elhangzottakról szóló beszámolójában. Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke a konferencián tartott előadásában rámutatott, hogy az uniós országok közül csupán Portugáliában, Litvániában, Máltán, Görögországban, Lettországban, Bulgáriában és Cipruson költenek saját zsebből többet az egészségükre az emberek.
A magánkiadások összesen 956 milliárd forintot értek el a 2019-es évben. Ebből 850 milliárdot költöttek ténylegesen saját pénztárcájukból az emberek, 106 milliárd forintnyi kiadást pedig az egészségpénztárakon és -biztosítókon keresztül finanszíroztak. Szeniczey Gergő, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója elmondta, az önkéntes egészségpénztárak jelenleg inkább csak kisebb összegű költések, így például gyógyszervásárlások kifizetői. A magánellátás szolgáltatásainak igénybevételénél viszont nincsenek jelen kellő aránnyal. Szeniczey szerint ezt a lehetőséget a jövőben mindenképpen ki kellene aknázni.
Emellett mind az igazgató, mind Kincses arra hívta fel a figyelmet, hogy a mostani passzív helyett a jövőben aktív szerepet kellene vállalnia az egészségpénztáraknak. Magyarán nemcsak finanszírozniuk kellene az egészségügyi szolgálatásokat, hanem szervezni és közvetíteni is azokat. "Vállaljanak fel ellátásszervezési, betegszervezési, betegirányítási funkciót is! Erre van a betegeknek igazán szükségük" - hangsúlyozta a MOK elnöke.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: