Évente 25 ezer ember hal meg úgynevezett szuperbaktériumok okozta megbetegedésben Európában. Az ilyen, antibiotikumoknak különösen ellenálló kórokozók száma pedig egyre nő. Ez nem is csoda, hiszen az európaiaknak 44 százaléka például nem tudja, hogy az antibiotikum hatástalan a megfázás ellen, s így vígan beszedik, ezzel azonban a kórokozóknak adnak lehetőséget, hogy kifejlesszék a védelmüket a hatóanyagok ellen. A rezisztencia a legnagyobb fenyegetést a kórházakban jelenti, ahol az egyéb betegségek miatt legyengült immunrendszerű emberek a fertőzés jelentős veszélyének vannak kitéve.
Az úgynevezett nozokomiális fertőzések az egészségügyi ellátás következtében alakulnak ki. Ezek lehetnek helyi vagy generalizált fertőzések, amelyeket egy kórokozó vagy annak valamely terméke váltott ki. Ha a kórházi felvételt követő 48 órán túl alakul ki a fertőzés, akkor nagy valószínűséggel nozokomiális fertőzésről beszélhetünk - állapítja meg a Semmelweis Egyetem kórházhigiénés osztálya. Ezeknek az eseteknek a bejelentése Magyarországon kötelező az intézmények számára, s az adatokból az ÁNTSZ elkészíti az éves jelentését.
Sokan halnak meg kórházi fertőzésben
A tavaly októberben publikált 2017-es adatokon alapuló beszámolóból például kiderül, hogy 51 fekvőbeteget ellátó intézmény 106 nozokomiális járványt valamint egy multirezisztens Acinetobacter baumannii (MACI) baktérium okozta pseudojárványt jelentett be. A 106 nozokomiális esemény 28,3 százaléka specifikus, azaz kizárólag egészségügyi intézményekben kialakuló járvány volt. A járványok során 1599 ember betegedett meg. A megbetegedések túlnyomó többségét (1 419 - 91,0%) a nem specifikus járványok során regisztrálták. A 30 specifikus járvány 140 megbetegedést okozott, amelyek közül sajnálatosan sok végződött halállal. Hét multirezisztens kórokozó Acinetobacter baumannii (MACI) okozta járvány során 12 ápolt, egy Pantoea agglomerans okozta járvány során 4 ápolt, egy methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus MRSA okozta járvány során 1 ápolt halt meg. Illetve az influenza A (H3N2) vírus okozta járvány során 2 beteg, illetve egy Legionella pneumophila okozta járvány során 1 paciens halt meg.
Az antibiotikum rezisztens fertőzések, különösen a kórházi fertőzések égető problémát jelentenek az egészségügy számára, amelyekre egyre sürgetőbb megoldást találni. A londoni Imperial College kutatói az egyik kiemelten fontos szupermikroba vizsgálata során most megtalálták a lehetséges rést a kórokozók védelmi rendszerén. Erről a Nature Communications folyóiratban számoltak be.
A Klebsiella pneumoniae néven ismert baktérium, ahogy a nevéből már következtetni lehet, bizonyos típusú tüdőgyulladásokért felelős, különösen azokért, amelyeket más problémák miatt kórházban ápolt betegek kapnak el. Az ilyen típusú fertőzések egyre inkább rezisztensek az antibiotikumokkal szemben, ideértve a carbapenem hatóanyagot tartalmazó gyógyszereket is, amelyet pedig az utolsó védelmi vonalunknak tekintenek az orvosok. Az új tanulmányban a kutatók arra törekedtek, hogy kiderítsék, miként fejlődik ki a baktériumok e végső gyógyszerekkel szembeni rezisztenciája. A csapat összehasonlította a Klebsiella pneumoniae carbapenemnek ellenálló törzseit olyanokkal, amelyek nem szereztek rezisztenciát, és a szerkezetük különbségeit keresték.
Az igazán riasztó (ez teszi a Klebsiella pneumoniát a legrettegettebb ellenséges baktériummá), hogy továbbadhatja az ellenállóképességét más mikrobáknak is, méghozzá meglehetősen gyorsan. De éppen ezért számít nagy eredménynek, hogy sikerült megfejteni a védekezési rendszerét. Sikerült kimutatni, hogy a rezisztens baktériumok módosították a bennük lévő OmpK36 nevű fehérjét, vagy egyes esetekben teljesen megszabadultak tőle. Ez a fehérje felelős a pórusok létrehozásáért a baktériumok sejtfalában. A gyógyszermolekulák pedig éppen ezeket a pórusokat használják, hogy behatoljanak az organizmus belsejébe, és megöljék a kórokozót. Az OmpK36 csökkentésével a baktériumok elérték, hogy kisebb méretű és kevesebb számú pórusuk legyen, s ezáltal könnyen kívül tarthatják a számukra halálos antibiotikumokat . Most, hogy jobban megértették ezt a folyamatot, a tudósok megkísérelhetnek új technikákat és gyógyszereket előállítani, amelyek megzavarhatják ezt a védelmi mechanizmust.
"Nehéz megkerülni azt a módosulást, amelyet a baktériumok az antibiotikumok elkerülésére használnak. Valószínű, hogy minden gyógyszert, amit bevetünk e védelmi mechanizmus ellen, szintén zárt ajtók fogadnak. Reméljük azonban, hogy lehetséges olyan gyógyszereket tervezni, amelyek képesek az ajtók nyitva tartására. Bízunk abban is, hogy az adataink olyan információkat szolgáltatnak, amelyek segítenek a gyógyszerkutatóknak e tervek megvalósításában" - mondta a New Atlas tudományos portál szerint Gad Frankel, a kutatás vezetője.
Érdekes, hogy ez a mechanizmus, amely a kórokozókat erősebbé teszi, egy új gyengeséget is létrehozhat. A pórusok bezárása megakadályozhatja a gyógyszerek használatát, de ugyanakkor blokkolja a létfontosságú tápanyagok felvételét is. A kutatócsoport egereken végzett teszteket és megállapította, hogy a rezisztens baktériumok lassabban növekszenek, mint a nem rezisztens törzsekbe tartozók. Ez a kompromisszum egyelőre azonban nyilvánvalóan megéri a baktériumoknak.
A felfedezés e része rávilágít egy lehetséges kezelési tervre. Egy másik, gombák elleni fellépésről szóló, nemrégiben ismertetett tanulmány sikereket ért el olyan meglévő gyógyszerek felhasználásával, amelyek csökkentik a vasszintet és éheztetik a mikrobákat. Ez a módszer potenciálisan segíthet a Klebsiella pneumoniae elleni küzdelemben is, mivel a tápanyagok hiánya a baktériumokat is legyengíti.
