Kutatásai során id. dr. Béres József felismerte, hogy a talajnak – mint a növények elsődleges tápanyagforrásának – rendkívül fontos szerepe van a növények egészsége szempontjából. A kor tudományos alapnézete elsősorban a kórokozókra koncentrált a növényi fertőzések kapcsán. Id. dr. Béres József azonban korát meghaladó módon inkább a növények ellenálló képességének csökkenésében látta a probléma forrását. Kórokozók ugyanis az egészséges növényekben is jelen vannak, mégsem okoznak minden esetben kóros elváltozásokat. Ha viszont hiányoznak a talajból az adott növény működéséhez szükséges nyomelemek, úgy a betegségekkel szemben is védtelenebbé válik. Hasonlóképpen akkor is gyengülhet az ellenálló képessége, ha valamely elem túlsúlyba kerül.
A növények után állati, majd később embereket érintő betegségekkel folytatott vizsgálatokat a kutató. Alaptézise mindvégig arra épült, hogy számos megbetegedés nyomelemek hiányából vagy túladagolásából indul ki. Innentől arra kereste a választ, hogy mely nyomelemek és milyen mennyiségben, arányban határozzák meg a szervezet egészséges anyagcseréjét és immunfunkcióját. Bár munkáját több esetben is megnehezítették a kor politikai berendezkedésének sajátosságai, végül 1972-ben, két évtizednyi kutatómunka eredményeként megalkotta a Béres Cseppet. A készítményt elsőként saját magán alkalmazta, majd húgának adott belőle, aki agydaganattal küzdött.
A kuruzslás vádjától a Széchenyi-díjig
Eleinte nehezen talált szakmai körökben támogatókra itthon a készítmény, hiába kereste fel egyre több beteg érte id. dr. Béres Józsefet. A feltaláló saját költségén, házi laboratóriumában állította elő a roborálószert, így igyekezett ellátni az egyre növekvő igényeket. Saját felettesei azonban rendőrségi feljelentést tettek vele szemben, és 1975-ben kuruzslás vádjával bűnvádi eljárás indult ellene. A nyomozás során semmilyen terhelő bizonyítékot nem találtak a feltaláló ellen, az ügyet elbíráló Legfőbb Ügyészség pedig ítéletében munkája folytatására biztatta Bérest. Az esetből okulva 1976-ban szabadalmi kérelmet nyújtott be a Béres Cseppre, amelyet több mint négy évvel később, 1980-ban be is jegyeztek szabadalomként.
Addigra viszont már országszerte meg lehetett vásárolni a készítményt a gyógynövény-szaküzletekben, amelyet 1978-tól a Herbária Országos Gyógynövényforgalmi Közös Vállalat kezdett el gyártani. A cseppeket hivatalosan fáradékonyság, általános elesettség, étvágytalanság és álmatlanság ellen ajánlották a vásárlók számára. A nyomelempótló iránti kereslet hamar megnőtt, még külföldről is mutatkozott iránta igény. Politikai okokból mégsem indult jelentősebb marketingkampány a termék még szélesebb körű megismertetésére. E téren nagy áttörést Kósa Ferenc rendező 1987-ben bemutatott Az utolsó szó jogán című dokumentumfilmje hozott, amely dr. Béres József kutatómunkáját és történetét mutatta be a nagyközönség előtt.
A Béres Cseppet 1989-ben már gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményként törzskönyvezték, hamarosan pedig japán üzletemberek támogatásával megalakult a Béres Részvénytársaság, amely megvásárolta a Herbária vállalattól a készítmény gyártási jogát. 1993-ban megújult a cég vezetése, a Béres család több tagja is bekapcsolódott a szakmai munkába. Béres Józsefet az addigi megannyi támadás után immár a közélet részéről is egyre erősödő elismerés és megbecsülés övezte: 1997-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki, 2002-ben pedig átvehette a Széchenyi-díjat, a legrangosabb hazai tudományos elismerést. Eközben 2000-ben az Országos Gyógyszerészeti Intézet gyógyszerként engedélyezte a Béres Cseppet.
A Béres Csepp ma már hungarikum
Idősebb dr. Béres József 2006-ban, életének 87. évében hunyt el. Szellemi öröksége azonban azóta is meghatározó. Fia, ifj. dr. Béres József a Béres Gyógyszergyár Zrt. elnökeként 2012-ben, negyven évvel az eredeti formula megalkotása után bejelentette a Béres Csepp továbbfejlesztett összetételű, új hatóanyagokkal kiegészített, második generációs változata, a Béres Csepp Extra piaci bevezetését. Egy évvel később a két készítményt a magyar gyógyszerkincs részeként beválasztották a Hungarikumok Gyűjteményébe. „Vitathatatlanul a magyar alkotótevékenységhez, tudáshoz kapcsolódik ez az egyedi, különleges és kimagasló minőségű gyógyszer. Minőségét a találmányra megadott szabadalmi oltalmak, illetve a gyógyászati célra történő alkalmazást engedélyező, gyógyszer forgalomba hozatali engedélyek igazolják. A Béres Cseppek az igaz magyar ember segítőkész, érzékeny és tiszta értékrendjét közvetítik, ami által belföldön és külföldön is a magyarság kiválóságát hirdetik. A Béres Cseppek története példát mutat szorgalomból, kitartásból, emberségből, igaz értékekből” – olvasható a készítmény méltatásában.
A Béres Gyógyszergyár ma az egyik legnagyobb családi tulajdonban lévő vállalkozás több mint ötszáz munkatárssal és százötven egészségvédő termékkel. A Béres-termékek előállítása Szolnokon, a cég saját tulajdonában lévő gyárban történik. A Béres Csepp gyártását a tavalyi évben kivitelezett fejlesztéseknek köszönhetően immár robottechnológiás gyártósor segíti.
Támogatott tartalom. A cikk megjelenését a Béres támogatta.
A Béres Csepp, a Béres Csepp Extra és a Béres Csepp Forte belsőleges oldatos cseppek vény nélkül kapható gyógyszerek. A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!
