A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) ismét országos közgyűlést tartott, hogy a központi költségvetésből kapott támogatása 2007. évi 88 százalékos csökkenése miatt átgondolja a szakmai munka lehetőségeit. A közgyűlésen meghívott vendégként részt vett Dr. Horváth Ágnes egészségügyi miniszter, aki az egészségügyi reformok következő lépéseit áttekintő bevezetője után, a kamara pénzügyi támogatásával, a tagokat közvetlenül érintő (minimumfeltételek, munkarend) és etikai eljárással kapcsolatos kérdésekre válaszolt.
2007. július 3-án ismét országos küldöttközgyűlést tartott a nemrég újjáalakult Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK). A már közel 50 ezer önként csatlakozó szakdolgozót tömörítő szakmai érdekképviseleti szervezet ismételt közgyűlését a 2007. évi költségvetés megvitatása tette szükségessé, köszönhetően annak, hogy a MESZK központi költségvetésből kapott támogatása 80 millió forinttal, a korábbi 1/9 részére csökkent. Mivel a pár éve létrejött MESZK - ellentétben a másik két ágazati kamarával - nem rendelkezik évek alatt felhalmozott eszközökkel és vagyonnal, ezért egy ekkora taglétszámmal rendelkező szakmai köztestület feladataihoz képest ez rendkívül nagyarányú elvonást jelent.
Az anyagi lehetőségek ilyen mérvű beszűkülése miatt a prioritásokat át kell gondolni, és sorrendet kell felállítani a kamara előtt álló feladatok között. Az elképzelések szerint a jövőben még az eddigieknél is nagyobb hangsúly helyeződik a szakmai munkára, a MESZK aktívan, véleménye szerinti legjobb konkrét megoldásokat javasolva kíván hozzájárulni az egészségügy átalakulásához. Ezt a szándékot jelzik az Alapszabályban tett változtatások is, hiszen a szervezetben nagyobb teret kaptak a szakmai tagozatok, akik országos reprezentációban jeleníthetik meg magukat a MESZK-en belül. Az országos tagozatok eddig is szakmai műhelyként működtek, számos kulcsfontosságú területen - pl.: szakképzés, kompetenciakörök, szakmai minősítés szabályai - tettek azóta már elfogadott és jogszabályban rögzített konkrét javaslatokat.
Az idei év egyik további legfontosabb szakmai feladata a minimumfeltételek kidolgozása lesz. A Kamara már korábban kezdeményezte a minimumrendelet módosítását, és biztos benne, hogy az egészségügyi rendszer és struktúra átalakítása egyszerűen nem lehet hatékony és teljes az ellátási minimumkövetelmények korszerű meghatározása nélkül.
Nem véletlen, hogy a küldöttközgyűlést Dr. Horváth Ágnes egészségügyi miniszter személyesen is meglátogatta. Miniszter asszony a bevezetőjében az egészségügy átalakulásának legfrissebb fejleményeiről és elkövetkező lépéseiről beszélt. Többször is kitért arra, hogy jelenleg olyan nagy arányú átalakítás zajlik, ami szemléletváltozással is kell, hogy járjon, hiszen a változás "csak egy keret, amit értelemmel kell megtölteni". Elhangzott, hogy a változások során elsősorban a járóbeteg szakellátásban, a házi szakápolásban és háziorvosi praxisokban várható a közeljövőben "megerősödés".
A kamara elnökének - a szervezet finanszírozását illető - konkrét kérdéseire válaszolva elhangzott, hogy bár több támogatást a szakmai szervezeteknek nem ígérhet, azonban a bevételek beérkezéséből fakadó előfinanszírozási problémákra igyekeznek majd valamilyen áthidaló megoldást keresni.
A július 1-én életbe lépett új munkaerő szabályozásból adódó változások, és a minimumfeltételek ügyében feltett kérdésekre válaszolva a miniszter asszony kifejtette, hogy az egész átalakulás egyik kulcskérdésének a megfelelő minőségű munkaerő alkalmazását tekinti, hiszen e nélkül nincs minőségi ellátás sem. Az új, EU konform munkamennyiségi szabályozást illetően ismét elhangzott, hogy annak bevezetésére nincsenek többletforrások, azt szervezéstechnikai eszközökkel kell megoldani.
A minimumfeltételek kérdésében viszont Dr. Horváth Ágnes elmondta, hogy ősztől már számítani lehet az ÁNTSZ célzott ellenőrzéseire, úgy hogy az ellenőrző hatóságnak ezúttal - először az ilyen ellenőrzések történetében - komoly bírság kiszabási, sőt az ellátóhely szerződését felfüggesztő vagy megszüntető jogköre is lesz.
Az etikai szabályozás meglévő anomáliáival foglakozó kérésre reagálva emlékeztetett rá, hogy a legnehezebb probléma az, hogy egész egyszerűen nem lehet minden etikai elvet jogszabállyá tenni, márpedig amit a miniszter kihirdet az automatikusan jogszabállyá változik.
Végezetül az otthonápolási licence vizsga kapcsán utalt rá a miniszter, hogy az Egészségügyi Minisztérium szorgalmazná a megfelelő előírások mielőbbi létrejöttét, azonban az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium egyelőre idegenkedik a licence vizsga magyar jogrendben történő alkalmazásától.
