Ha túl sok időt töltünk a napon, akkor nem csak leéghetünk, hanem napszúrást is kaphatunk. Ezt az állapotot általában fejfájás és a szédülés, illetve rossz közérzet jelzi, amit hányinger is kísérhet. Súlyosabb esetben hőguta is kialakulhat, ami súlyos, akár életveszélyes állapotot is eredményezhet. Az ilyen jellegű problémákat az okozza, hogy ha a napfénynek kitett fejbőr és az alatta lévő vékony koponyacsont felhevül, akkor a hőhatás egy idő után izgalomba hozza, irritálja az agyhártyát. Ezen a területen ilyenkor olyan steril gyulladás alakulhat ki, ami súlyos neurológiai gondokhoz vezethet.
„Fontos, hogy a napszúrást és a masszívabb, erőteljesebb tünetekkel járó hőgutát elkülönítsük egymástól. Utóbbi ugyanis súlyos állapot, nem olyan reverzibilis folyamat, mint a napszúrás, ami otthoni kezelés hatására is megszűnik. A hőguta magától nem múlik el, érintettjeinek infúziós kezelésre és a teljes test hűtésére van szükségük, amire csak sürgősségi osztályokon van lehetőség” – mondja dr. Vághy Beatrix neurológus és neurofiziológus főorvos.
Fontos felismerni
Az ideggyógyász kiemeli, hogy a hőgutát, hőkimerülést a verejtékezés hiánya és a nagyon magas, 39 Celsius fok fölötti testhőmérséklet jelezheti, ami tartósan fennáll, magától nem csökken. Lehet tünet az eszméletvesztés és az ájulás , illetve a tudatzavar is. Ilyen például az, amikor a beteg furcsán beszél, túlzottan jókedvű, térben és időben nem tud tájékozódni, nem reagál a fájdalomingerekre. Nagyon súlyos esetben a beteg akár kómába is kerülhet. Eleinte a tünetek nem ennyire súlyosak, kezdetben csak a koncentrációs képesség csökken, úgy tűnhet, mintha az érintett valamilyen szer – például alkohol – hatása alatt lenne. Kicsi gyerekeknél a kezdődő problémát bágyadtság is jelezheti.
Az idősek és a gyerekek könnyebben kapnak napszúrást vagy hőgutát, az ő szervezetük védtelenebb az ilyen veszélyekkel szemben. „Az extrém meleg- és hideghatásokat a szervezet valamilyen szinten kivédi, a vegetatív idegrendszer bizonyos szinten képes erre. Viszont a kicsiknél és idős embereknél ez a védekező mechanizmus gyengébb, ahogyan például a cukorbetegeknél is. Ebbe a csoportba tartoznak azok is, akik súlyos érelmeszesedésben, szív- és érrendszeri betegségben vagy valamilyen autoimmun betegségben szenvednek. Azoknak is jobban kell figyelniük, akik vízhajtó gyógyszereket szednek, illetve olyan készítményeket, amelyek a vegetatív idegrendszerre hatnak. A nyári melegben azok is nagyobb veszélyben vannak, akik rendszeres alkoholfogyasztók” – mondja a neurológus.
A hűtés kulcskérdés
A napszúrást és a hőgutát azzal lehet megelőzni, ha fedetlen fővel nem töltünk sok időt a napon, a folyadékpótlásra pedig nagyon figyelünk. A vékony sapka vagy kalap viselése is segíthet elkerülni a problémákat, pláne, ha azt rendszeresen vizezzük. Erre azoknak különösen figyelniük kell, akik a veszélyeztetett csoportokba tartoznak. Ha a baj már megtörtént, a tünetek pedig észlelhetők, a kezelést hamar meg kell kezdeni. Ilyenkor árnyékos és szellős helyre kell menni, hogy a test lehűlhessen, szükség esetén fejfájás-csillapítót is be lehet venni. Ha a helyzet komolyabb, akkor a fejre jeges borogatást is lehet tenni, a testet is be lehet burkolni hidegvizes ruhába. Emellett fontos az elvesztett folyadék mihamarabbi pótlása.
„Ha a helyzet nem javul vagy az állapot súlyosbodik – például tudatzavar alakul ki –, azonnal mentőt kell hívni, vagy be kell vinni a beteget egy sürgősségi osztályra, hogy a kezelést megkezdhessék az orvosok. Ez nagyon fontos, mert a hőgutába akár bele is lehet halni, pláne, ha valaki magas vérnyomásban is szenved” – emeli ki dr. Vághy Beatrix. Ilyenkor a vérnyomásértékek a szokásosnál is jobban emelkedhetnek, hiszen a szervezet a koponyát érő masszív hőhatást a véráram segítségével igyekszik elvezetni, csökkenteni.
Több betegség a pakliban?
Akinél napszúrásra utaló tüneteket észlelnek, azt semmi szín alatt nem szabad egyedül hagyni, akkor sem, ha esetleg elpilled. Erre csak azt követően kerülhet sor, hogy egyértelművé válik: hőguta nem alakult ki. Az állapotot amiatt is nyomon kell követni, mert a napszúrásra utaló tünetek egyéb betegségeket is jelezhetnek.
„Ilyen lehet például a stroke , ami azoknál alakulhat ki nagyobb eséllyel, akiknél az érfalak nem egészségesek, esetleg valamilyen májbetegség is fennáll. Utóbbiak a rizikót azért emelik, mert ilyen esetekben a máj nem termel elég véralvadást segítő anyagot. A klasszikus stroke mellett a traumás agyvérzés is okozhat olyan tüneteket, amelyeket nyáron könnyen napszúrásnak, hőgutának nézhet a környezet. Ezeket a helyzeteket a sürgősségi osztályokon hamar el tudják különíteni, a kezelést pedig meg tudják kezdeni. Gyanú esetén a mihamarabbi segítségkérés emiatt is fontos” – emeli ki a neurológus. Hozzáteszi, hogy létezik egy olyan agyhártyák közötti vérzés is – az úgynevezett szubaraknoideális vérzés –, ami nagyon hirtelen okoz fejfájást, és ha ez éppen nyáron következik be, akkor a rokonok, barátok nem gondolnak rá egyből. Emiatt fontos a hozzátartozóknak figyelni az érintett állapotát, és egyből lépni, ha rosszabbodást érzékelnek.
Cukorbetegeknél a napszúrás okozta enyhe tudatzavar összetéveszthető lehet azzal az állapottal is, ami a vércukorszint esése miatt alakul ki, így ezt a kettőt szintén fontos elkülöníteni. Ezt segítheti, ha a vércukormérő mindig kéznél van, az érintettek a nyaralóba és a strandra is magukkal viszik. Az elhatárolás, vagy annak kiderítés, hogy esetleg mindkét állapot fennáll, a kezelés megválasztása miatt fontos. Ha ugyanis a vércukorszinttel is gond van, akkor nem elég a fej és a test hűtése.
A laikusok a napszúrásra jellemző tüneteket összekeverhetik azokkal a jelekkel is, amelyek vírusos agyhártyagyulladásokat, vagy azok súlyosabb szövődményét, az agyvelőgyulladást kísérhetik az induló szakaszban. A nagyon erős fejfájást, magas testhőmérsékletet és tudatzavart emiatt sem szabad félvállról venni, reménykedni a spontán gyógyulásban.
