A migrén többnyire féloldali, lüktető fájdalom, de jelentkezhet homlok- és halántéktájékon is. Gyakran az erős fények, zajok, szagok is tovább fokozzák a fájdalom erősségét. Ezenkívül egyéb tünetek is kísérhetik: hányinger, hányás, szapora szívverés. Egy-egy migrénes roham néhány, de akár több órán át is tarthat, valamint hetente többször is jelentkezhet. Felmérések szerint a probléma a nők 25 és a férfiak 17 százalékát érinti. Krónikus migrénnek nevezzük a több mint 3 hónapon keresztül és több mint havi 15 napon át előforduló migrén.
Fontos tünet az úgynevezett aura is. Neurológiai panaszról van szó, amely olyan vizuális zavarokat foglal magában, mint a szem előtt villódzó színes foltok, az átmeneti látáselvesztés, de ide tartoznak az olyan típusú zavarok is, mint a szaglásérzékenység, a hidegrázás, a test egyik felének bizsergése és a beszédzavar. Az aurás migrén mellett persze létezik migrén aura nélkül is, ahogy vannak, akik csupán migrénes aurát tapasztalnak fejfájás nélkül.
Hogyan lehet kezelni a migrént?
A fejfájás okainak felderítése során a betegek első körben rendszerint neurológushoz fordulnak, aki a panaszok függvényében további kivizsgálást javasolhat. A fájdalmak alapos feltérképezéséhez indokolt lehet belgyógyászati, szemészeti, fogászati és képalkotó vizsgálat (CT, MR, érvizsgálat) elvégzése egyaránt.
„A migrénes fejfájás kezelését feltétlenül orvosra kell bízni, már csak azért is, mert a nem megfelelő indikációval beszedett, jelentős mennyiségű fájdalomcsillapító további fejfájást generálhat, vagyis kialakulhat egy ördögi kör. A roham kezelésének és megelőzésének megoldása orvosi feladat, ami a kivizsgálás eredményeire épül” – hangsúlyozta dr. Vida Zsuzsanna, a FájdalomKözpont neurológusa, szomnológus főorvos. „A migrénes rohamok súlyossága az egyik legfontosabb faktor, amely meghatározhatja, milyen gyógyszert kell alkalmazni. Vannak azonban általános szabályok, amelyek minden migrénes rohamnál igazak. Minél hamarabb, illetve megfelelő mennyiségben a formában kell gyógyszert alkalmazni, az orvos utasításai szerint. Ugyanakkor tudni kell, hogy specifikus rohamgyógyszert havi 10 alkalomnál többször nem ajánlott bevenni, és szintén nem ajánlottak a kábító fájdalomcsillapítók sem” – tette hozzá.
Létezik megelőző kezelés is, amely akkor javasolt, ha havi 6-10 alkalomnál gyakoribb, vagy hosszan tartó, az alkalmazott kezelésre nem reagáló fejfájások jelentkeznek. Ilyen esetben a betegnek folyamatosan kell szedni egy gyógyszert azért, hogy ne alakuljon ki akár minden másnap a migrén. Ide tartozó szerek például bizonyos antidepresszánsok, epilepsziaellenes gyógyszerek, bétablokkolók – természetesen csakis megfelelő orvosi felügyelet mellett.
A kiváltó okok megfigyelése is fontos
Aki migréntől szenved, pontosan tudja, hogy számos tényező hozzájárulhat egy újabb roham fellépéséhez. Jellegzetesen ilyen az időjárásváltozás, fényingerek, menstruáció, alváshiány, lelki megterhelés, túlhajszoltság, fogamzásgátlók szedése és bizonyos élelmiszerek fogyasztása. Ez utóbbival kapcsolatban azt szokás mondani, hogy leginkább a sajtok, csokoládék és alkoholos italok provokálhatnak migrénes rohamokat, de az utóbbi években egyre elterjedtebb az a nézet, hogy ételintolerancia is okozhat fejfájást. Kutatások bizonyítják, hogy az úgynevezett immunmodulált ételintolerancia adhat magyarázatot arra kérdésre, hogy egyéntől függően milyen ételek fogyasztása okozhat rohamokat.
Amennyiben az ételintolerancia immunmodulált, úgy a kimutatása a termelődő IgG ellenanyagok szinjének vérből történő meghatározásán alapszik. A kérdéses ételekkel szemben a szervezet reakciójának egyik alapja, hogy ellene védekezve ellenanyagot termel. Ezen ellenanyag szintjének laboratóriumi vagy gyorstesztes meghatározása információt nyújt arról, hogy mely élelmiszerekkel szemben áll fenn az immunmodulált ételintolerancia. Ha tehát felmerül a gyanú, hogy bizonyos élelmiszerek kiválthatják a migrénes rohamot, ezt is érdemes kivizsgáltatni.
Mindezen tényezők beazonosítása és későbbi kiküszöbölése jelentős csökkenést hozhat a rohamok számában. Ennél fogva az orvosi kivizsgálás mellett nagy szerepe van az önmegfigyelésnek és a fejfájásnapló vezetésének is, amelyben a páciens minden körülményt feljegyez, amelyet a migrénes roham előtt megfigyelt.
