Sokáig az az álláspont érvényesült a közgondolkodásban, hogy az állati zsírok rosszak, a növényi olajok pedig jók az egészségnek. Mindez abból az elképzelésből táplálkozott, hogy a zsír növeli a rossz koleszterin szintjét a vérben, ami plakkok képződéséhez vezet az érfalban, azzal pedig nő az érelmeszesedés és az infarktus esélye. Bezzeg a növényi olajoknál ezzel a kellemetlen hatással nem kell számolni.
Az amerikai Organikus Fogyasztók Szövetségének (OCA) beszámolója szerint a legrosszabb étkezési zsiradékok azonban a növényi olajok, például a kukorica-, a szója-, a napraforgó- és a repceolaj, amelyek a legtöbb feldolgozott élelmiszerben és az éttermi ételekben is megtalálhatók.
Megnőtt az omega-3 és omega-6 zsírsavak fogyasztása
Az USA mezőgazdasági minisztériumának 2017-es éves jelentése szerint a telített állati zsírok, például vaj, szalonna és marhafaggyú fogyasztása 27 százalékkal csökkent 1970 és 2014 között, míg a növényi olajok fogyasztása 87 százalékkal emelkedett. A saláta- és a főzőolajoknál pedig 248 százalékos volt a növekedés. Magyarországon a KSH jelentése szerint az állati zsiradékok fogyasztása egy ennél rövidebb időszakban, 2000 és 2014 között mintegy 31 százalékkal csökkent, a növényi olajoké pedig több mint 12 százalékkal nőtt. Azaz nálunk nem olyan drasztikus az átrendeződés, de a tendencia kétségtelenül ugyanabba az irányba mutat.
Joseph Mercola, egy népszerű amerikai ismeretterjesztő orvos, azt írja , hogy véleménye szerint az omega-6 többszörösen telítetlen zsírsavakban (PUFA) gazdag feldolgozott növényi olajok a legveszélyesebb étrendi összetevők, és az emberi egészségre nagyobb fenyegetést jelentenek még a magas fruktóztartású kukoricaszirupnál is. Különböző tanulmányok a növényi olajokat nemcsak a szívbetegségekkel, a gyomor-bélrendszeri betegségekkel, például az irritábilis bélszindrómával és különféle gyulladásos állapotokkal, az ízületi gyulladásokkal kötik össze, hanem a rákkal, különösen a neuroblasztómával, az emlő-, prosztata-, vastagbél- és tüdőrákkal is.
Maria Cross táplálkozási szakértő a Medium magazinban kifejtette , hogy a többszörösen telítetlen zsírsavak két osztálya, az omega-6 és omega-3 folyamatosan részt vesz a metabolikus egyensúly fenntartásában azzal, ahogy a szervezetbe való felszívódásért versenyeznek. Azaz, ezek a zsírsavak funkcionálisan jól megkülönböztethetők és nem helyettesítik egymást.
A tudósok szerint az omega-6 nélkülözhetetlen a szervezetünk egészséges működéséhez, így rákot sem okozhat. Csakhogy genetikailag egy olyan étrendhez adaptálódtunk, amelyben az omega-3 és az omega-6 nagyjából egyenlő mennyiségben szerepel. Ez az arány azonban a jelenlegi nyugati táplálkozási mintákban rettenetesen eltolódott, és mintegy 25-ször több omega-6-ot fogyasztunk. És ennek már lehetnek következményei. Kutatási adatok szerint ugyanis a daganatok kialakulását befolyásolja a két zsírsav-osztály közötti egyensúly elbillenése.
Az omega-6 és az omega-3 gyakran versengenek egymással az anyagcsere folyamatában, miközben ellentétes hatást gyakorolnak. A szervezet az omega-3 és az omega-6 zsírsavakat hormonszerű anyagokká, úgynevezett eikozanoidokká bontja le. Általában az omega-3 eikozanoidok gyulladásgátlók, míg az omega-6 eikozanoidok gyulladásserkentő hatásúak. Az omega-3 zsírsavak ráadásul gátolják az omega-6 gyulladást keltő hatásait.
Több tanulmány kimutatta, hogy az omega-6 bizonyos rákfajtákban progressziót idéz elő, az omega-3 viszont terápiás szerepet játszik bizonyos daganatok ellen. Az omega-3-nak nyolc ismert mechanizmusa van, amelyekkel csökkenti a rák kockázatát. Kimutatták például, hogy gátolja az inzulinszerű növekedési faktort (IGF) és lecsendesíti a rákban részt vevő növekedési faktor receptorok működését. Az omega-3 zsírok emellett csökkentik az angiogenezist (a daganatok érrendszerének fejlődését) és hatnak a sejtek közötti adhézióra (összetapadásra), javítják a sejtek szerkezetét és működését, leküzdik a gyulladást (amely a rák kialakulásának fontos jellemzője) és kiváltják a rákos sejt apoptózisát (a programozott sejthalált).
Az omega-6 zsírsavaknak viszont legalább három daganatok létrejöttét támogató mechanizmusa van: a lipidperoxidáció, amely a DNS károsodását okozhatja; az indukciós 17beta-ösztradiol epoxidáció, amely szerepet játszhat az áttétek kialakulásában; együttműködés más rákkeltő tényezőkkel, amelyek genotoxikus hatást gyakorol, és például akadályozza a DNS sérüléseinek helyreállítását .
Mi akkor a teendőnk?
Ha mindent egybevetünk - és kerülnénk az állati zsírokkal vagy a vajjal való főzést - akkor a szűz kókuszolaj, de a leginkább, már csak a könnyű elérhetősége miatt is, az extraszűz olivaolaj a legjobb választás. Emellett érdemes olyan készételeket vagy feldolgozott ételeket keresni, amelyek nem tartalmaznak szója-, kukorica-, repce-, napraforgó-, szezám- vagy sáfrányolajat.
A húsfogyasztóknak arra kell törekedniük, hogy legelő állatok húsát készítsék el, mert az intenzíven tenyésztett állatok táplálékában sok a kukorica és szója, ami növeli a hús omega-6 tartalmát. A szabadon tartott jószágban kiegyensúlyozottabb az omega-3 és az omega-6 aránya. Ugyanez vonatkozik a tojásra , hiszen az arány ebben az esetben is attól függ, hogy a tojó tyúkok mit esznek. Minél több olajban gazdag húsú halat kell fogyasztani: a makréla, a lazac, a szardínia, a hering, a szardella és a friss tonhal is tele van omega-3 zsírsavakkal. Sőt a kagyló is.
Az omega-6 hatását azonban nem szabad túlaggódni, hiszen, ahogy erről szó volt, ez egy nélkülözhetetlen tápanyag, és természetes körülmények között is megtalálhatók az ételeink alapanyagában. Azaz értelmetlen volna ezeket veszélyes rákkeltő anyagként leírni. A lényeg az egyensúly.
