A láz a testhőmérséklet időleges megemelkedése az agyi hőközpont utasítására. A lázas állapotot leggyakrabban valamilyen kórokozó vagy sérülés okozza, de nyugtalanság, a stressz is megemelhetik a test hőmérsékletét. Mielőtt eluralkodik rajtunk az ijedtség, tudnunk kell, hogy bizonyos körülmények hatással vannak a testhőmérsékletre: a helyszín, a ruházat, az étrend. A legfontosabb tényező azonban a napszak: reggel a legalacsonyabb a testhőmérsékletünk, délután pedig a legmagasabb. Ezeknek megfelelően egy napon belül 0,6 Celsius-fokot is ingadozhat a testhő: ez pont a határ az egészséges állapot és a hőemelkedés között. A testhőmérséklet egyénenként is eltérő lehet.
Miért nő meg egyáltalán testhőmérséklet, vagyis miért fontos a láz a szervezetünk számára? A láz segíti a szervezet öngyógyítási folyamatait: az immunrendszer hatékonyabban reagál, a fehérvérsejtek magasabb hőmérsékleten gyorsabban szaporodnak, a kórokozók viszont a melegebb környezetben lelassulhatnak, de el is pusztulhatnak. Bár bizonyos esetekben a nagyon magas, tartós láz az életet is veszélyeztetheti, nem mindig és nem feltétlenül kell a lázat csillapítani. Alaposan mérjük fel, miért lett lázas a beteg, milyen magas a láza és mióta tart az állapot!
Mielőtt csillapítani kezdjük, mindenképpen meg kell mérni a lázat. A forró homlok ugyan jó indikátora annak, hogy valami nincs rendben, nem szabad csak a kezünkre hagyatkozni a döntéshozatalnál. Sőt maga a homlokra helyezett tenyér is csak a filmekben válik be, valójában érdemesebb inkább az alkarunkat a beteghez érinteni, a tenyerünk ugyanis gyakran meleg. Érdemes figyelembe venni, hogy hol mérjük a lázas vagy láztalan állapotot: a végbélben a legmagasabb, a hónaljban és a fülben a legalacsonyabb a testhőmérséklet. A "normál" hőmérséklet 36,1 és 37,5 Celsius-fok között van, tehát ha a viselkedés nem nagyon változik meg, vagy egyértelműen tudjuk, hogy mi okozza a megváltozott testhőmérsékletet, akkor nem is kell a lázcsillapítóért nyúlni. A lázas beteg levert, enervált, gyenge, étvágytalan, aluszékony, nehezen koncentrál; a lázas gyerek nyűgös, sírós, vagy éppen túlságosan is csendes.
A lázas állapotokat a következőképpen osztályozzuk (a továbbiakban a hónaljban mért hőmérsékletet vesszük alapul): hőemelkedés: 37 és 38 Celsius-fok között; alacsony láz: 38 és 38,8 Celsius-fok között; magas láz: 38,8 és 39,9 Celsius-fok között. Ennél magasabb láz esetén, különösen csecsemőknél, kisgyerekeknél, időseknél vagy krónikus betegeknél már orvosi vészhelyzetről beszélünk, főleg, ha ez tartós és csillapíthatatlan! Ilyen esetben azonnal cselekedni kell, mert a nagyon magas láz tartós szervi károsodással, sőt szélsőséges esetben lázgörccsel, halállal járhat!
A lázat nem mindig és nem feltétlenül kell csillapítani: 38 Celsius-fok alatt is inkább csak a beteg komfortérzetével törődjünk, ne pedig azzal, hogy gyógyszeresen csökkentsük a testhőmérsékletét. Mivel a láz a szervezet egyik jelzése arra, hogy baj van, ne akarjuk mesterségesen elnyomni - bizonyos betegségek ugyanis nem kiugróan magas lázzal, hanem csak hőemelkedéssel kezdődnek. Ha ezt is csillapítjuk, akkor könnyen kerülhet abba a hitbe a beteg, hogy "jól van", ám valójában csak tovább romlik az állapota.
