Általában a pulzusmérés az egyik első olyan egészségellenőrzési tevékenység, amit a gyerekek megtanulnak. Izgalmas dolog a csuklón leszorított verőéren érezni az ismétlődő szívdobbanásokat. Ha ez megvan, akkor egy egyszerű karóra segítségével is megszámlálható, hogy egy perc alatt hányat vert a szívünk. A felnőttek esetében az egészséges nyugalmi pulzusszám percenként 60 és 100 közé esik, az ideális érték 72-76. Ha a szívverés üteme tartósan ennek közelében marad, akkor az jó jel. Azt mutatja ugyanis, hogy a szív nem dolgozik túl keményen, s a vért hatékonyan szivattyúzza át az egész testen. A nagyon gyors pulzus ezzel szemben növeli a szívelégtelenség, a vérrögök és egyéb problémák kockázatát.
Az egészségi kockázatok a lassú pulzus miatt akkor alakulhatnak ki, ha a szívverések száma már olyan alacsony, ami nem elegendő a vér megfelelő sebességű keringetésére - írja a University Health News portál. Azt az állapotot, amikor a nyugalmi pulzus kevesebb, mint 60 (egyes források szerint 50) dobbanás percenként, bradycardianak nevezik. Vannak olyan esetek, amikor szívkomplikációk fordulhatnak elő akkor is, ha a nyugalmi pulzus 65 vagy 70. A sportolóknál, különösen a hosszútávfutóknál ez az érték 60-nál is kevesebb lehet, miközben semmi gondjuk a szívérrendszeri egészségükkel. Csakhogy valószínűleg több embernek alacsony a pulzusa, mint ahányan maratonfutásra készülnek. Éjjel kissé más a helyzet. Kevesen tudják, de a férfiak mintegy 25 százalékánál és a nők 10 százalékánál alvás közben percenként 50 dobbanás alá esik a szívritmus a fokozott paraszimpatikus tónus miatt.
Az alacsony pulzusszám kockázatai
A bradycardia egyik legaggasztóbb jelensége a szinkópa , a rövid ideig tartó vérnyomásesés miatti ájulás, ami a sürgősségi esetek mintegy 1-3 százalékát teszik ki. Ilyenkor a szív nem pumpál elég gyorsan ahhoz, hogy elegendő friss vér jusson az agyba, és a véráramlást az egész testben fenntartsa. Az ájulás - amely veszélyes esésekhez és csonttörésekhez is vezethet - a bradycardia egyik leggyakoribb tünete, de egyben az első jele is lehet annak, hogy a beteg pulzusa lelassul. A szervezet természetesen nem fogadhatja el, hogy lassúbb a pulzus, amit úgy kompenzálhat, hogy keményebb összehúzódásokra ösztönzi a szívet, amely így képes lépést tartani a szervezet oxigéntartalmú vérigényével. Ez magas vérnyomást és akár szívelégtelenséget is eredményezhet, ha a szívizom túl sokáig dolgozik túl keményen. Az alacsony pulzus néha alacsony vérnyomással párosul, ezt hipotenziónak nevezik. Az alacsony vérnyomás szintén okozhat gondokat.
A kutatások azonban arra vallanak, hogy a bradycardia nem növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, azaz nem a szívroham előfutára. Egy orvos, Ajay Dharod, a Wake Forest gyógyászati központ kardiológusa és csapata megállapította, hogy "az alacsony pulzus önmagában nem utal a szívbetegség irányába tartó elkerülhetetlen elmozdulásra". Dr. Dharod pedig azt állítja, hogy a 40-es vagy 50-es éveikben járó betegek prognózisa nagyon jó az alacsony pulzusszám esetében, ha nincs más tünetük. Ha csak a bradycardia jelentkezik, de más tünetek nincsnek, talán nincs is szükség kezelésre. Ha azonban valaki gyakran elájul, fejfájás kínozza, vagy mellkasi fájdalmat tapasztal, feltétlenül beszéljen az orvosával. A kezeléshez pedig az orvosnak először meg kell határoznia alacsony pulzus okát.
A lassú pulzus kezelése
Sok esetben a bradycardia a szinuszcsomó problémáira vezethető vissza. A szinuszcsomót néha a szív természetes ritmusszabályozójának hívják. Ez a sejtcsoport a szív felső részében helyezkedik el, és olyan elektromos jeleket küld, amelyek segítenek a szívverés szabályozásában. Ha a szinuszcsomó megsérült, vagy nem működik megfelelően, a pulzus lelassulhat, felgyorsulhat vagy inkonzisztenssé válhat. Bármely típusú rendellenes pulzusszámot ritmuszavarnak nevezik. Ha a probléma elég súlyossá válik, akkor szükség lehet mesterséges szabályozó, azaz pacemaker beültetésére.
A bradycardia másik gyakori oka a pajzsmirigybetegség . Az alacsony pajzsmirigy-funkció (hypothyreosis) számos egészségi gondot okozhat, beleértve az alacsony pulzust. A pajzsmirigy-betegség gyógyszeres kezelése és az életmód megváltoztatása segíthet javítani a bradycardián. Az állapot olyan embereknél is előfordul, akiknek a szívükhöz nem kapcsolódó egészségi problémáik vannak, például rendellenesen alacsony a testhőmérsékletük, nagyon magas a vérük káliumszintje, Lyme-kórtól vagy tífusztól szenvednek.
Az alacsony pulzusszám lehet bizonyos gyógyszerek mellékhatása is. A szívelégtelenség kezelésére alkalmazott gyógyszerek például, a magas vérnyomás ellenes béta-blokkolók is kiválthatják, de más gyógyszerek mellékhatásaként is lelassulhat a pulzus. Legtöbbször a gyógyszeradag módosítása elegendő lehet a pulzus visszaállításához.
