A tanulmány során - amelyben a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontja is részt vett - közel 3000 egyedi fehérje szintjét mérték meg 18 és 95 éves kor közötti több ezer személy vérplazmájában. A fehérjék közül 1 379 jelentős különbségeket mutatott attól függően, hogy mennyi volt az alanyok életkora. De ahhoz, hogy a kutatók "nagy pontossággal" meg tudják jósolni az aktuális életkort, elegendő volt 373 fehérje szintjének meghatározása. Sőt ahhoz már kilenc fehérje is elegendő volt, hogy hozzávetőleges becslést tudjanak adni - számolt be a New Atlas tudományos magazin.
"Régóta tudjuk, hogy bizonyos vérfehérjék mérése információt nyújthat az ember egészségi állapotáról. Ilyenek például a szív- és érrendszeri lipoproteinek. De nem vettük észre, hogy sok különböző fehérjeszint (az általunk megvizsgáltak körülbelül egyharmada) jelentősen megváltozik az életkor növekedésével" - mondta Tony Wyss-Coray neurológus professzor, a Stanford Alzheimer-kór Kutató Központ társigazgatója.
A változások hirtelen történnek
A fehérjék a test igáslovai, amelyek a szervezet összes sejtjének utasításait hordozzák. A vérben mért szintjük változásai tükrözik a különféle biológiai folyamatok elindulását, leállását és megváltozását. A kutatók azt találták, hogy ezek a változások gyakran meglehetősen hirtelen történnek. Az egyes fehérjék szintje évekig stabil marad a vérben, majd gyorsan lezuhan vagy megugrik, ahelyett, hogy folyamatosan növekedne vagy csökkenne.
Sőt, ezek a drámai változások szinkronizáltnak tűnnek, és sok fehérje nagy változásai 34, 60 és 78 éves kor körül jelennek meg, jelezve annak a lehetőségét, hogy a test ebben az életkorban jelentősen megváltoztatja biológiai programozását. Mindez potenciálisan új kutatási lehetőségeket nyithat arról, hogy pontosan mi történik, és meg lehet-e állítani ezeket a változásokat, illetve megfordíthatók-e vagy lelassíthatók-e az öregedési folyamat leküzdése érdekében. Az új információ másik felhasználási iránya lehet a gyógyszerek hatásainak vagy mellékhatásainak felmérése, amelyek az öregedési folyamatokban nem kívánt gyorsulást vagy lassulást okozhatnak. A Tony Wyss-Coray és Benoit Lehallier stanfordi neurológus által vezetett kutatás ismertetése a Nature Medicine folyóiratban jelent meg.
A tanulmány további érdekes megállapításai között szerepelt, hogy az 1 379 fehérjéből, amelyek jelentősen megváltoztatják a biológiai életkorunkat, 895 fehérje nemek szerint szignifikánsan különböző erejű hatással van az életkor előrejelzése, ami azt jelezi, hogy az öregedési folyamat máshogyan működik a férfiak és a nők esetében. Ez az alapja, hogy a jövőben az öregedést kutató tanulmányokban várhatóan a nők fokozottabb részvételére lehet számítani, valamint arra is, hogy a biológiai nemet változóként veszik figyelembe az ilyen tanulmányokban.
Nem az évek száma, a biológiai életkor számít
A kutatók a mérési rendszerüket a fehérjék összetett szintje esetében az emberek csoportjaira és nem az egyénekre építették fel. De a kialakított képlet bizonyította, hogy képes az egyének életkorának meghatározására legfeljebb három éves eltérésen belül megjósolni. Amikor pedig tévedtek, kiderült, hogy azok az emberek, akiknek az előrejelzett életkora lényegesen alacsonyabb volt a ténylegesnél, a korcsoportjuk átlagához mérve rendkívül egészségesek voltak.
Bebizonyosodott, hogy vannak olyan emberek, ahogy ezt a résztvevők egy részénél meg is tudták mérni, akiket a korra jellemző vérfehérje-szint sokkal fiatalabbnak mutatott a valóságos életkoruknál . És ezek az emberek hajlamosak voltak kivételesen jó egészségre, erősebb kézfogásra és jobban működő gondolkodására, mint az "idősebb vérűek".
"Ideális esetben arról szerezhetünk információt, hogy gyakorlatilag bármi, amit teszünk, hogyan befolyásolja élettani korunkat" - mondta Wyss-Coray. Az eljárás bármilyen klinikai alkalmazására azonban még legalább öt-tíz évet kell várni a kutató szerint. Wyss-Coray úgy gondolja, hogy a módszert fel lehetne használni olyan személyek azonosítására, akik úgy tűnik, hogy gyorsan megöregszenek, és emiatt fokozottan ki vannak téve különféle egészségi rendellenességek kockázatának, például az Alzheimer-kórnak vagy a szív- és érrendszeri betegségeknek .
További tanulmányok arra is választ adhatnának, hogy melyek azok a gyógyszerek, terápiás beavatkozások, vagy étrendek (például a leveles zöld zöldségek fogyasztása), amelyek lassítják az öregedési folyamatot, vagy időben figyelmeztetnek, hogy egy adott gyógyszer váratlan hatást gyakorolhat az öregedés felgyorsítására.
