Először is szögezzük le, hogy senkit sem lehet az akarata ellenére hipnotizálni, másrészt a hipnózis valóban művelhető online csatornákon, például Skype-on keresztül, ahogy erről saját tapasztalatai alapján nemrégiben Katie Heaney New York-i újságíró beszámolt. A hipnózis nem több mint egy pszichiátriai eljárás annak feltárására, hogy mi folyik az elménkben. Ugyanezt meditációval is megtehetnénk, de az a legtöbb ember számára sokkal nehezebb.
A hipnózis megítélését nemcsak zsigeri félelmeink alakították, hanem a visszaélések is az eljárással, hiszen színpadi produkcióként vagy rosszabb esetben vásári mutatványként használták, sőt a szépirodalom is ráerősített rossz hírére. De még ma is vannak reinkarnációs emlékek feltárását ígérő, hipnózist alkalmazó szeánszok. Habár az orvosi célú hipnózis jól elválik a bazári mutatványoktól, az obskúrus köd azonnal sűrűsödni kezd, ha olyat hallunk, hogy az interneten át is lehet hipnotizálni. Mert mi másra is gondolhatnánk, mint hogy miközben gyanútlanul szörfözgetünk, egy rosszakaratú delejező a sötét háttérből hatalmába keríti az agyunkat, és megszerzi legféltettebb titkainkat. Csakhogy ez nem történhet meg.
Hólabdahatás
Ha nem akarjuk, akkor a weben sincs hipnózis. Léteznek viszont erre specializálódott szolgáltatások, ahol ellenőrzött körülmények között, egy külön alkalmazás segítségével megtörténhet a kezelés. Ennek menetéről érdemes elolvasni Heaney cikkét a The Atlantic weboldalán . A valóságos világban történő hipnózishoz képest nagy különbséget nem fogunk találni. De megtudhatjuk, hogy Grace Smith terapeuta emberi jogi szakértőként kezdte a pályáját, ám a dohányzásról való leszokáshoz a hipnózist vette igénybe, amely annyira hatásos volt, hogy ő maga is áttért a terület művelésére. Az újságíró pedig a szorongásától akart megszabadulni, amelyet meditációval nem tudott legyűrni. A (webes) hipnózis után viszont sokkal nyugodtabbnak érezte magát, és bár problémái nem szűntek meg, rendkívül pozitívan hatott rá, hogy a telefonjában ott a terapeuta száma, akit szükség esetén bármikor hívhat egy újabb ülés érdekében.
David Spiegel, a Stanford Egyetem hipnoterápia és pszichiátria professzora szerint a hipnózis elsődleges hatása, hogy lehetővé teszi az emberek számára a fiziológiai és a pszichológiai reakcióik elválasztását. "Általában amikor valami miatt aggódunk, akkor a testünk reagál erre. Izmaink megfeszülhetnek, izzadni kezdhetünk, gyorsulhat a légzésünk. Amikor ezt észrevesszük, azt gondoljuk, hogy ez nagyon rossz - és testünk is megerősíti, hogy nagyon rossz érzés. Ez egyfajta hólabdahatás" - mondja. A hipnózis segít, hogy elszigeteljük gondolatainkat az érzéseinktől, és így beszélhessünk és gondolkodhassunk a stressz okáról - anélkül tehát, hogy magukkal ragadnának a stresszre adott fizikai válaszaink.
Rákgyógyítás hipnózissal
A hipnózis nem csak a szorongás oldására jó. Alison Snow, a New York-i Mount Sinai Egészségszolgálat igazgatója szerint a módszer megkönnyíti a rákbetegek szenvedését, mert enyhíti a szorongásukat, de a fájdalmukat is. Különösen olyan rákbetegek számára hasznos ez, akiknek fájdalomcsillapításra és feszültségoldására is szükségük van, de nem akarnak több gyógyszert szedni. "Azok a rákos páciensek, akikkel dolgozom, nyilvánvalóan okkal idegesek, mi pedig ezt normalizáljuk: megpróbáljuk olyan képességekre megtanítani őket, mint az önhipnózis, amellyel kezelhetik az aggodalmukat" - fejtette ki Snow. Az önhipnózis eljárását bárki megtanulhatja, hiszen nem különbözik lényegesen a meditációtól, de magában foglalja egy konkrét cél elérését. A Mount Sinai páciensei irányított hipnózissal ellátott CD-t kapnak, és néha rögzítik a gyakorlatukat, hogy visszahallgathassák, amit csináltak, és gyakorolhassanak.
Hogy miért működik a hipnózis, még mindig rejtély, de a kutatók szerint túlmutat a placebohatáson . "Nem tudjuk pontosan, hogy mi történik hipnózis során az agyban, de van egy mechanizmus, amely segíti a fájdalom jelének megváltoztatását" - közölte Snow. Egy tanulmány, amely néhány alternatív fájdalomkezelést hasonlított össze - beleértve a jógát, a meditációt, a kognitív viselkedésterápiát és a testmozgást -, arra jutott, hogy a hipnózis volt a leghatékonyabb fájdalomcsillapító eszköz a rákos betegek körében. Azt pedig már 2008-ban megállapította egy tanulmány, hogy a hipnózis ténylegesen befolyásolja az agy kémiai folyamatait: nemcsak akkor működik tehát, ha a beteg úgy gondolja.
