A hemofília egy veleszületett betegség, amely a véralvadási rendellenesség miatt a normálisnál hosszabb ideig tartó vérzést okoz. Például amikor a beteg megsérül, vagy ha sebészeti beavatkozás történik. A hemofíliás beteg vére ugyanis nem tartalmaz elegendő véralvadási faktort - ez egy fehérje, amely szükséges ahhoz, hogy elálljon a vérzés. Spontán belső vérzések is kialakulhatnak, főleg az ízületekben, de nem ritka az izmokban, az emésztőrendszerben vagy a légutak körüli szövetekben jelentkező vérzés sem. Ezek a vérzések kezelés nélkül gyulladásokat okozhatnak és növelik más, tartós egészségügyi problémák kockázatát.
Több vérplazma kellene
A hemofília az esetek nagyobb részében öröklött betegség. Nők és férfiak is átadhatják a hemofíliát hibás X kromoszóma formájában, de a betegség elsősorban férfiaknál jelentkezik. Az érintettek 30 százalékánál azonban ismeretlen eredetű génmutáció okozza a hemofíliát, azaz a felmenők között nem mutatható ki a betegség genetikai háttere - ezt nevezik sporadikus hemofíliának.
A hemofíliás betegek kezelésének alapját olyan gyógyszerek jelentik, amelyek önkéntes donorok vérplazmájából készülnek. Az egészséges emberek vére, azon belül is a vérplazma, ugyanis tartalmazza a szükséges véralvadási faktort. A hemofília egyébként viszonylag ritka - tízezer emberből egy születik ezzel a betegséggel -, azonban egyetlen hemofíliás beteg egy évi kezeléséhez átlagosan 1200 plazmadonáció szükséges.
A véradás egy speciális formája
A hemofíliával élők kilátásai nagyban függenek a plazmaadóktól, mert a plazmát nem lehet mesterségesen előállítani, azt csak a donorok vénájából tudják kinyerni. Szakértők szerint éppen ezért mindent meg kell tennünk, hogy minél több egészséges, plazmaadásra alkalmas ember ismerje meg a plazmaadás lehetőségét, és azt, hogy ez egy kifejezetten biztonságos, nem megterhelő folyamat.
A plazmaadás a véradás egy speciális formája. A folyamat hasonlít egy hagyományos véradáshoz, bár annál több ideig tart. Viszont a szervezetet sem viseli meg annyira - míg egy évben a férfiak maximum öt, a nők pedig négy alkalommal adhatnak vért, addig plazmát nemtől függetlenül 45-ször lehet adni. A levett vérplazmát átlagosan három nap alatt pótolja az emberi szervezet. Egyetlen véradó három ember életét mentheti meg.
