A 2015-ös egészségügyi kiadások GDP -hez viszonyított aránya megegyezett a 2014-es adatokkal: 7,1 százalék volt mindkét évben, 2011-től azonban folyamatos csökkenést mutatott ki a KSH. Az egészségügyre fordított egy főre jutó kiadások reálértéke 2007 és 2009 között tovább csökkent, és a 2011-es évet követően a GDP volumenváltozásához hasonló ívet írt le. A 2012-2013-ban még negatív előjelű változás 2014-ben pozitív tartományba került, 2015-ben pedig elérte a GDP-növekedés mértékét - írja a KSH.
A magyar háztartások jövedelmük 4,7-4,9 százalékát fordítják egészségügyre (a hivatal a becsült hálapénzt is beleszámolja). A KSH azt írja, ezen a téren lassú elmozdulás látszik, amiben közrejátszott, hogy míg a fogyasztóiár-index 2014-2015-ben negatív volt, addig az egészségügyi termékek, szolgáltatások fogyasztói ára 3-4 százalékkal nőttek.
Az egy lakosra jutó kiadás hazánkban tavalyelőtt 1371 euróra rúgott, míg az EU-28 átlaga 2781 euró volt. Az egészségügyi kiadások 7,1 százalékos GDP arányát tekintve is az alsó harmadban foglaltunk helyet, az EU-28 átlag itt 9,9 százalék.
A jelentés szerint a bruttó hazai termékhez viszonyított egészségügyi kiadás három európai uniós országban éri el, illetve haladja meg kismértékben a 11 százalékot: Németországban, Svédországban és Franciaországban, de Európában egy nem uniós ország, Svájc a listavezető (11,5 százalék). A magyar adatokhoz hasonló számokat regisztráltak Szlovákiában, de a GDP-arányos kiadás Horvátországban és Romániában, valamint Lengyelországban is alacsonyabb.
Forrás: vg.hu
