Magyar gyerekeket vizsgálnak

A Kohorsz'18 - Magyar Születési Kohorszvizsgálat elnevezésű kutatás célja, hogy átfogó képet adjon a magyar gyermekek fejlődéséről. Azt vizsgálják majd, hogyan nőnek fel Magyarországon a gyermekek, és ezt milyen tényezők befolyásolják. A jövő januártól induló kutatást az Európai Unió is támogatja, és a 2018. április 1-je és 2019. március 31. közötti időszakban születő gyermekeket vizsgálja. Országosan reprezentatív mintából összesen tízezer gyermek növekedését követik majd figyelemmel.

Az egészségegyenlőtlenségek növekedése súlyosan veszélyezteti az ország gazdasági teljesítményét, hosszú távú társadalmi fejlődését. Ezért az egyenlőtlenségek csökkentése alapvető fontosságú a magyar társadalom számára. Ennek hatásairól bővebben az alábbi cikkünkben írtunk!

A társadalmi egyenlőtlenségek hatásait vizsgálnák

Az első úgynevezett kohorszkutatás (nemzedékkutatás) 1958-ban indult Nagy-Britanniában, és még ma is folyamatban van. Spéder Zsolt, a kutatóintézet igazgatója közölte: az adatok gyűjtése nem a születés után kezdődik, hanem már a várandósság 6-7. hónapjában. A kutatás a társadalmi egyenlőtlenségekre fókuszál - mondta, megjegyezve: a vizsgálat középpontjában a gyermekek életútja lesz, és ebből próbálják majd értelmezni a szülői életpályákat.

A kutatás finanszírozása jelenleg öt évre biztosított, de szeretnék legalább huszonöt éven keresztül követni a vizsgálatban résztvevő gyerekeket. Tervek szerint az aktuális eredményeket összefoglalva évente jelentéseket készítenek majd.

Veroszta Zsuzsanna kutató elmondta, hogy az első adatfelvétel jövő év januárjában kezdődik meg a kutatásba bevont védőnőkkel, akik felveszik majd az adatokat a várandósság 28-31. hetében lévő kismamákkal . Az érintett védőnők képzése már tart. A kutatás során a fizikai, a kognitív és a szocioemocionális jellemzők alakulását folyamatosan vizsgálni fogják, emellett nézik a gyermekek egészségét, jólétét, teljesítményét is. Vizsgálják továbbá a gyermekek családi és társas környezetét, a család életmódját, értékrendjét, információ-ellátottságát, terveit, valamint a munkakörnyezetet. Kapitány Balázs, a kutatóintézet igazgatóhelyettese arról beszélt, hogy az ilyen jellegű vizsgálatok általában területileg szűkebbek, nem országosak, és nemzetközi összehasonlításban az sem jellemző, hogy az adatgyűjtés már a várandósság alatt elkezdődik.