A felmérést, amelyben több mint 9 ezer fiatal válaszolt a kérdésekre, a Medián készítette, és a BT (British Telecommunications) ismertette. A BT azt szerette volna megtudni, hogy a szolgáltatóközpontokat hogyan ítélik meg a fiatalok, és hajlandóak lennének-e dolgozni ilyen munkahelyen. De a kutatás átfogóan tárta fel, hogy a 14-25 évesek milyennek látják a jövőjüket tíz év távlatában, és mit várnak vagy legalábbis remélnek az élettől, mire 24-35 évesek lesznek.
A válaszadók 64 százaléka szívesebben dolgozik majd munkahelyen, mint otthonról, ugyanakkor a megkérdezettek 52 százalékának fontos, hogy a munkaadó adjon lehetőséget a rugalmas- vagy részmunkaidőre, illetve home office-ra. A fiatalok 58 százaléka véli úgy, hogy tíz év múlva alkalmazott lesz, és 40 százaléka képzeli el vállalkozóként a jövőjét.
A munkahely-választásban a fizetés szerepe kiemelkedő: a válaszok 80 százalékában szerepelt, és a válaszadók egynegyede szerint számukra ez lesz a legfontosabb tényező az álláskeresésben. Ezt a biztos munkahely és a munkahely hangulata követi. A nők döntésében nagyobb a súlya a biztonságnak, a munkakörülményeknek és a munkahely hangulatának, míg a férfiak szemében nagyobb szerepe van az előmeneteli lehetőségeknek, a modern irodai környezetnek és a cég hírnevének.
A fiatalok számára összességében a 269 ezer forintos fizetés már megfelelő, a 420 ezer forintos járandóság pedig kifejezetten jónak látszik. Erős a nemek közti különbség: a férfiak 100 ezer forinttal magasabb bért tartanak kifejezetten jónak, mint a nők .
A válaszadók négyötöde tervezi úgy, hogy 10 év múlva egyetemi végzettsége lesz. A legnépszerűbb képzési irányok az üzleti tanulmányok, az informatika és a mérnöki tanulmányok, a legkevésbé keresettek pedig a természettudományok és az orvosi képzés. Ez abból a szempontból érdekes, hogy a megkérdezett fiatalok szerint pedig természettudományi képzettséggel lehet majd a legmagasabb fizetést elérni. A többség úgy véli, hogy tíz év múlva könnyebben talál majd a végzettségének megfelelő munkát külföldön, mint itthon.
A társadalmi változásokkal kapcsolatban a megkérdezettek 83 százaléka úgy gondolja, hogy tíz év múlva a jelenleginél is többen mennek majd külföldre dolgozni. A többség arra is számít, hogy nőnek a vagyoni különbségek (ezen belül több lesz a szegény). A válaszadók fele számít rá, hogy kiegyenlítik a nemek közti jövedelmi különbségeket.
Ezek után mit szűrhetünk le az egészségügy utánpótlásáról?
Nagyjából annyian akarnak orvosnak és gyógyszerésznek tanulni, mint amekkora arányt ezek a szakemberek ma a munkaképes korú lakosságban képviselnek. De ez nem túl biztató perspektíva, ha figyelembe vesszük, amit a többi ábra mutat. A fiataloknak mintegy fele ugyanis valószínűnek tartja, hogy külföldön is szerencsét próbál. Sőt számukra úgy tetszik, hogy ezt könnyedén megtehetik, ráadásul az orvosi vagy gyógyszerészi diplomával a határokon túl egyszerűbben kapnak munkát, mint idehaza.
A fiatalok munkavállalásában kiemelten fontos a fizetés, és láttuk, hogy a 269 ezer forintos járandóságot már megfelelőnek tartják. Ekkora összeget a fiatal orvosok átlagosan biztosan nem kapnak meg, hiszen a szakportálok az orvosi átlagfizetéseket 275 ezer és 370 ezer forint közé teszik. A pályakezdő diplomás ápolók pedig mintegy 200 ezer forintra számíthatnak. Egy kezdő gyógyszerész bére viszont megközelítheti a 300 ezer forintot. Nemhiába mondta az orvosi kamara elnöke, hogy körülbelül 300 milliárd forintnyi bér hiányzik az egészségügyből. A Z-generáció elégedettségéhez mindenesetre több pénzre volna szükség a jelek szerint. Vannak közgazdasági nézetek, amelyek szerint Magyarország gazdasági felzárkóztatásához egyébként is a bérek emelésére volna szükség.
