Kevesebb a szakképzett ápoló

Csökken a szakképzett ápolók száma

Meredeken csökken a brit állami egészségügyi ellátórendszer (NHS) kórházaiban más európai országokból munkát vállaló szakképzett ápolók száma a brit EU-tagságról tartott, a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert tavaly nyári népszavazás óta.

Kevés a magánápoló, pedig megfizetik Ahogy öregszik a magyar társadalom, és tovább növekszik az otthoni ápolás költsége, egyre elterjedtebb a láthatatlan munkában végzett családon belüli gondozás - derül ki korábbi cikkünkből . Az orvosok és a betegek után ráadásul már a magánápolók is külföldi munkában gondolkodnak. Hiába lehet kimondottan jól keresni a szakmában, így is hatalmas munkaerőhiánnyal küzd az otthoni gondozásra specializálódott piaci szegmens.

89 százalékos zuhanást mértek

A brit kórházi és szülészeti szakápolói személyzet érdekképviseleti és felügyeleti hatósága (Nursing and Midwifery Council, NMC) korábban ismertetett átfogó felmérésében kimutatta, hogy a szeptemberrel zárult egy évben 1107 új munkavállaló került a szervezet nyilvántartásába az Európai Gazdasági Térségből (EEA), amelynek az EU-országok mellett az Európai Unióval szoros szerződéses együttműködést folytató Norvégia, Izland és Liechtenstein is tagja.

Az NMC adatai szerint ez 89 százalékos zuhanás éves összevetésben, az egy évvel korábbi azonos időszakban ugyanis több mint tízezer szakképzett ápoló vállalt újonnan munkát az EEA-országokból az NHS intézményeiben.

A konzervatív párti brit kormány folyamatosan hangsúlyozza, hogy a már Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok maradását szeretné a Brexit, vagyis a brit EU-tagság megszűnése után is.

Mindeközben az EEA-térségből érkezett szakképzett ápolószemélyzet elvándorlása is rohamosan gyorsul: az NMC csütörtöki tanulmánya szerint a szervezet nyilvántartásából a szeptemberrel véget ért tizenkét hónapban 4067 EEA-munkavállaló került ki, 67 százalékkal több, mint a 2016 szeptemberével zárult egy évben.

A brit kormány által kidolgozott, június végén ismertetett javaslatcsomag szerint azok, akik egy később kijelölendő határnapig már öt évet életvitelszerűen eltöltöttek Nagy-Britanniában, letelepedett jogi státuszért folyamodhatnak. Ennek alapján a Brexit után is ugyanolyan jogosultságok illetnék meg őket, mint a brit állampolgárokat.

Theresa May brit miniszterelnök nemrégiben nyílt levélben fordult a Nagy-Britanniába áttelepült több mint 3 millió külföldi EU-polgárhoz, megígérve nekik, hogy a brit kormány "áramvonalas", digitális és olcsó eljárási procedúrát dolgoz ki számukra a letelepedett státusz megszerzéséhez, és e fejlesztési munka minden mozzanatába őket is szervezetten bevonja.

May hozzátette, hogy a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok, illetve a külföldi EU-országokban élő több mint egymillió brit jogosultságainak jövőbeni érvényesítéséről "már karnyújtásnyira van" a megállapodás az uniós partnerekkel. Ennek ellenére máris egyre nagyobb a munkaerőhiány azokban a brit ágazatokban, amelyek jelentős részben függnek a külföldi EU-munkavállalóktól.

Az Egyesült Királyságból is mennének a doglozók A brit emberierőforrás-menedzserek legnagyobb szakmai szövetsége, a Chartered Institute of Personnel and Development (CIPD) ezer tagvállalatra kiterjedő legutóbbi felmérése szerint a megkérdezett cégek 27 százaléka arról számolt be, hogy az alkalmazásukban álló külföldi EU-munkavállalók távozni akarnak a cégtől, sőt sok esetben az Egyesült Királyságból is. Mindeközben 748 ezer - csaknem rekordszámú - munkahely betöltetlen a brit gazdaságban, mivel a vállalatok egyre nehezebben találnak megfelelő számú és képzettségű munkaerőt ezekre az állásokra.