A munkamánia, a workoholizmus vagy munkafüggőség egyre nagyobb problémát jelent az iparosodott világban. Egy, az International Journal of Environmental Research and Public Health című folyóiratban megjelent tanulmány megállapította, hogy a munkafüggőség egyértelműen a romló mentális egészséghez kapcsolódik.
A munkafüggőség olyan klinikai állapot, amelyet a munka iránti rögeszmés és kényszeres érdeklődés jellemez. Az érintett emberek általában többet dolgoznak, mint amire szükségük van, akár a munkahelyük, akár anyagi szükségleteik miatt. A munkahelyi teljesítményük miatti aggódást, a merev gondolkodást és a perfekcionizmust gyakran másokra is kivetítik - írja Teena J. Clouston, a Cardiff Egyetem foglalkozási terápia professzora a The Conversation magazinban megjelent cikkében.
Kultúra és személyiség egymásra hatása
A munkafüggőségben szenvedőket érdeklődésük túlzott munkavégzésre készteti annak ellenére, hogy ez káros hatással van egészségükre, jóllétükre és kapcsolataikra. A workoholizmus kockázatának kitett emberek önértékelése gyakran alacsony, kétségeik vannak a munkahelyi teljesítményükkel kapcsolatban, vagy rögeszmés kényszeres személyiségjegyeik vannak. Számos tanulmány kimutatta a munkafüggőség negatív hatását a mentális egészségre. De annak érdekében, hogy jobban megértsék e rendellenesség mentális és fizikai egészségre gyakorolt hatását (a korábban már említett) Franciaországban lefolytatott kutatás azt vizsgálta, hogy miért alakul ki a munkafüggőség.
A kutatók összesen 187 munkavállalót vizsgáltak meg, különféle foglalkozási és demográfiai szempontok alapján. A résztvevőket négy különböző kérdőív megválaszolására kértek. Megállapították, hogy a magas munkakövetelmények és a nagy nyomás - a nagyobb felelősséget viselő vezetők esetében - voltak a legfontosabb tényezők, amelyek hozzájárultak a munkafüggőség kialakulásához. Ahol ez a szükségesnél hosszabb munkaidővel és a munkához kapcsolódó rögeszmés szemlélettel járt, még nagyobb volt a függőség kialakulásának kockázata. Kiderült, hogy a nők hajlamosabbak a workoholizmusra , mint a férfiak.
A depresszióban szenvedő alkalmazottaknál kétszer nagyobb eséllyel fejlődött ki munkafüggőség, mint a mentálisan egészségeseknél. A rossz alvásminőséget , a nagy stresszt és az általános jólét alacsony szintjét szintén magas kockázati tényezőként azonosították. Kiégésről és kimerültségről is beszámoltak.
Mentális egészség
A munkafüggőség gyakoribb az iparosodott országokban, ahol a munkahelyi teljesítmény a siker fokmérője. Ez azt sugallja, hogy a munkával kapcsolatos neoliberális elképzelések befolyásolják a munkafüggőség kockázatának növelését: az ideák nyomást gyakorolnak, és intenzívebbé teszik a munkahelyi terhelést a teljesítmény és a gazdasági növekedés elősegítése érdekében. Emellett arra is koncentrálnak, hogy növeljék az ember munkahelyi felelősségét.
Clouston kifejtette, hogy a munkafüggőség ártalmai miatt radikális változtatásokra lesz szükség mind a munkahelyeken, mind a társadalomban. Ez megkövetelné a társadalomtól, hogy ahelyett hogy a munkát a teljesítmény és a növekedés sarkalatos eszközének tekinti, nagyobb értéket és jelentőséget tulajdonítson a munkavállalók egészségének és jólétének egyénileg és együttesen. Fontos, hogy a munkaadók elismerjék és megfelelően kezeljék a munkaigényeket. Egy tanulmány például megállapította, hogy a munkahelyi biztonság és a fejlődési lehetőségek növelése csökkentette a munkafüggőség kialakulásának kockázatát.
Más tanulmányok szerint a munka és a magánélet egyensúlyának fenntartására tett beavatkozások is hasonló eredményre vezetnek. Például, ha a munkahelyek csökkentik a munkaidőt annak érdekében, hogy az alkalmazottaknak esélyük legyen több időt tölteni a családjukkal, az valójában jobb munkateljesítményt eredményezhet. Emellett csökkentheti a munkavállalók családi konfliktusait is, mivel az alkalmazottak értelmesebben ki tudják használni a családra jutó időt. A munka és a magánélet egyensúlyának elősegítése növeli a fizikai és a pszichés egészséget, valamint a munkavállalók személyes rugalmasságát is.
Fejleszteni kell a munka és a magánélet egyensúlyát
Ezek a változások hozzájárulnak a munkahelyi stressz csökkentéséhez, kevesebb távollétet eredményeznek, közben pedig javítják a teljesítményt. De nem minden munkahelyen létezik ilyen típusú stratégia, ráadásul, ha van, a teljesítményre és gazdasági növekedésre összpontosító nyugati kultúra miatt akkor is nehéz megvalósítani.
Aki úgy érzi, hogy elkapta a gépszíj, és (kialakuló) munkafüggőséggel küzd, kérjen segítséget a munkahelyén. Ha lehetséges, beszéljen a vezetőkkel és munkatársaival, kérjen visszajelzést a teljesítményéről, esetleg nézzen utána, lenne-e lehetőség munkaidejének csökkentésére. A mentális egészséggel és a jóléti szolgáltatásokkal kapcsolatos beszélgetés is segíthet. Ha a munkahelyén valaki nem kap ilyen jellegű támogatást, visszajelzést, akkor a barátok és a család segíthet az egészséges életritmushoz való visszatéréshez. Környezetünk emlékeztethet bennünket arra, hogy egy kis szünetet kell tartanunk a munkában. Ehhez azonban szükség napi szokásaink kiigazítására, gondolkodásmódunk és munkához való hozzáállásunk megváltoztatására. Ha képesek vagyunk egyensúlyba hozni a munkát más tevékenységekkel, például megfelelő időt fordítani családunkra és a barátainkra, a testmozgásra vagy valamilyen hobbira, az javítja mentális egészségünket és közérzetünket - állítja Clouston professzor a The Converstaionban.
