A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Idegsebészeti Klinikán több mint tizenöt éve alkalmazzák a műtét közbeni (intraoperatív) monitorozást. Az eljárás – mind a háti, mind az ágyéki gerincszakasz műtéteinél – nemrégiben kiegészült a teljes csavarstimulálással is.
Ezt a neuromonitorozási rendszert a gerincdeformitás sebészetében használják. Célja, hogy a gerincvelő funkcionális integritásának kóros változásait még a műtét alatt felismerjék, és a szükséges sebészeti, illetve aneszteziológiai beavatkozással visszafordítsák a folyamatot. Az Idegsebészeti Klinikán a közelmúltban beszerzett monitorrendszer alkalmazásával a korábbinál is biztonságosabban elvégezhető a beavatkozás – olvasható az egyetem oldalán megosztott közleményben.
Sorsdöntő lehet az implantátumok pozíciója
„A gerincferdülés-műtéteknél fémimplantátumok behelyezésével, csavarokkal és rudakkal korrigáljuk a görbületet. Nagyon fontos, hogy a csavarok megfelelő pozícióban legyenek, különben sérülhet a gerincvelő, ami alsóvégtagi bénulást okozhat. Az új elektrofiziológiai módszerrel a csavarok helyzetét műtét közben tudjuk kontrollálni és beavatkozunk, ha szükséges. Az összes csavart mind háti, mind ágyéki szakaszon végigstimulálva ellenőrizzük a pozíciójukat, megbizonyosodhatunk arról, hogy a beültetett implantátumok megfelelő helyen vannak, nincsenek-e túl közel például a gerincvelőhöz és nem okoznak neurológiai károsodást. Ezt eddig csak az operációt követően tudtuk kontrollálni, amikor a beteg felébredt” – ismertette Ruszthi Péter, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Idegsebészeti Klinika klinikai főorvosa.
Az Idegsebészeti Klinika számára azért is jelentős az új eljárás alkalmazása, mert az intézmény a gerincferdülés sebészetében országos feladatokat lát el. „Nemcsak a gyermekkori gerincferdülés korrekcióját, hanem a felnőttkori deformitások kezelését is nagy számban végezzük. Az elektrofiziológiai monitorozást a klinikán már régóta alkalmazzuk, a különböző műtéti típusoknál más-más funkciók ellenőrzésére. Jeszenszky Dezső professzor több mint 15 éve évente két-három alkalommal tart itt mesterkurzusokat, ahol tökéletesíthetjük a módszert. A gerincdeformitás sebészete rengeteget fejlődött az elmúlt évtizedekben, ez pedig szükségszerűen magával vonja az igényt a monitorozási technikák fejlesztésére is” – tette hozzá Novák László egyetemi docens, az Idegsebészeti Klinika igazgatója.
Az altatás minősége is kulcsfontosságú
Ahhoz, hogy az operáló csapat megbízható jeleket kapjon a beteg állapotáról, nagyon fontos egyebek mellett az altatás módszere, az altatószerek mennyisége és minősége, valamint az altatás mélysége is, amelyekért az aneszteziológus felel. Az elektrofiziológiai monitorozás menetét Tankó Béla aneszteziológus adjunktus Európa leghíresebb gerincsebészeti központjában, a zürichi Schulthess Kliniken tanulta meg, ahol Martin Sutter vezetésével nagyon magas színvonalú intraoperatív elektrofiziológiai csapat működik.
Fontos volt számomra, hogy elsajátítsam ezt a módszert, amihez a kezdetekben sok segítséget kaptam a Neurológiai Klinikától, Fekete Klára tanárnőtől. Két évet tanultam először Magyarországon, majd egyhónapos tanulmányúton vettem részt Svájcban, Európa egyik legjobb ortopédiai klinikáján. Jelenleg az anesztézia részéről két szakember része a műtéti team-nek, egyikük az altatásért felel, a másik pedig az elektrofiziológiai jeleket figyeli, ellenőrzi. Amennyiben az elektrofiziológiai jelek alapján problémát észlelünk, jelezzük a sebésznek, aki rögtön be tud avatkozni” – magyarázta Tankó Béla, az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika szakorvosa.
A teljes csavarstimulálással kiegészített új eljárást egy hónapja alkalmazzák rutinszerűen a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Idegsebészeti Klinikán. Az országos profilú intézményben hetente 2-4 ilyen műtétet végeznek el.
