Az egyenletes ütemű, ritmusos, percenkénti 60 és 80 között dobbanó szív dolgozik megfelelően. Persze vannak olyan természetes tényezők, amelyek gyorsíthatják, vagy lassíthatják a szívverést, de amíg csak időközönként tér el a szívritmus, illetve a pulzusszám a normálistól, még nem jelent problémát. A gond akkor kezdődik, ha állandósulnak a tünetek.
Hogyan mérjük a pulzusunkat?
Fizikális vizsgálat során a csukló belső részén és a nyak oldalán futó verőér kitapintásával lehet a legkönnyebben mérni, de még akár a térdartérián, a karizmon, a lábfejen és a combverőéren is meg lehet számolni a percenkénti lüktetést. Legjobban vizsgálható a csukló felett a csontos alapon futó artéria pulzációja.
Bárki mérhet pulzust , mindössze 3 ujj és egy időmérő szükséges hozzá. Helyezzük a hüvelyujjat az ütőérre, a másik kettővel pedig tartsuk egy helyben. Az ujjakat kissé nyomjuk le, amíg meg nem érezzük a lüktetést. Állítsuk be az időzítőt és számoljuk meg a pulzust egy percen át. Ha 60/perc alatti az eredmény, bradicardiát, ha 80/perc feletti, az tahicardiát jelez. Pulzusszám (szívfrekvencia) méréshez használható még phonendosztkóp, namométeres vagy akár félautomata vérnyomásmérő is. Ez utóbbi készülékeken az ütés/perc (bpm: beat per minutes) mértékegységet kell figyelni, vagy az angol rövidítést, a HR (Heart Rate) feliratot keresni.
A pulzus máshogy is mérhető, ha telt, feszes, nehezen elnyomható, akkor magas a vérnyomás, ellenkező esetben, amikor alig tapintható, könnyen elnyomható, akkor filiformis áll fenn, azaz a hirtelen leeső vérnyomást még tahicardia is kíséri. Ez azért veszélyes, mert akut keringési elégtelenség vagy sokk előjele is lehet. Érdemes azt is megfigyelni, hogy a pulzus ritmusos-e, azaz a pulzushullámok szabályos időközben követik egymást vagy sem. Ha ez nem egyenletes, akkor aritmia áll fenn.
A pulzusszám kiértékelésénél figyelembe kell venni számos tényezőt, például életkor, nem, genetika, testtömeg, izomtömeg/testtömeg arány, napszak, hőmérséklet, izzadás mértéke, dehidratáció, tengerszint feletti magasság, légnyomás, páratartalom, ruházat, testhelyzet, edzettségi állapot, terhelés intenzitása, pszichés hatások, ideg- és hormonrendszeri hatások, táplálkozás, gyógyszerszedés, alkohol, dohányzás, drog, esetleges betegség, egyéb különleges állapotok (terhesség, láz stb.).
