Mit árul el a pulzusszám?

A pulzus, vagyis a percenkénti szívverés mennyiségének meghatározása olcsó, viszonylag egyszerű diagnosztikai eszköz, mely ráadásul átfogó képet adhat az egyén általános egészségi állapotáról. Évszázadok óta alkalmazzák a pulzus vizsgálatát, és a mai napig a leggyakoribb vizsgálatok között van. Azonban az igazán hozzáértők nemcsak a percenkénti pulzusszámot ellenőrzik, hanem egyéb jellegzetességeit is, melyek további adatokkal szolgálhatnak a beteg egészségi állapotáról.

A pulzus komoly betegséget jelez

Szapora szívverés: mennyire veszélyes? Sok betegség, probléma kísérőtünete lehet a szapora, heves, túl erőteljes szívverés, szívdobogás-érzés. Előfordulhat az is, hogy a szívverésünk rendszertelenné válik. Mennyire veszélyes és mit tehetünk ellene ? A legfontosabb természetesen a percenkénti szívverések száma, melyet elsősorban az életkor, emellett pedig az edzettségi állapot, a rendszeresen szedett gyógyszerek, az akut és a krónikus betegségek határoznak meg. Az újszülötteknél a percenkénti szívverések száma akár 150 is lehet, az egy éven aluli kisbabáknál általában 80 és 120 közötti, a tíz éven aluli gyermekeknél 70 és 130 közötti pulzus számít megfelelőnek, míg a tíz éven felüli gyerekeknél és a felnőtteknél a 60 és 100 közötti az egészségesnek tartott pulzus. Az alacsonyabb pulzus a szakemberek szerint mindig "jobb", mint a magas (ez utóbbi több veszélyt hordozhat magában), de a túl alacsony percenkénti szívverések is veszélyeztethetik az egészséget, például gyengeséget, ájulást okozhatnak.

Mikor egészséges?

Az egészséges pulzus ritmusa és ereje is egyenletes, szabályos. Ha ezek szabálytalanok, a pulzus "ugrál", akkor az számos betegségre utalhat, például szívritmuszavarokra . A pulzus amplitúdója (kiterjedése vagy nagysága) az az érték, mely az artériák diasztolés és szisztolés szakaszban tapasztalható kitágulását jelzi. Az igazán hozzáértők a pulzus értékeinek, erejének vizsgálatából a vérnyomásra is tudnak következtetni, például úgy, hogy mennyire "keményednek" meg az erek a szívverések között. Ez azonban nagy hozzáértést, gyakorlatot igényel, és természetesen nem ad pontos értékeket.

Ezt jelenti az EKG képének változása

A pulzus vizsgálatánál különböző mintázatokat is meg lehet határozni, ezek szintén diagnosztikai eszközöknek számíthatnak. Például ha a pulzus EKG-n látható képe váltakozva mutat gyenge és erős szívveréseket, az a szívelégtelenségére utal. Ha a pulzus "galoppozó" (pulsus bigeminus), vagyis ha két szívverés közel érezhető egymáshoz, majd egy egy hosszabb szünet követi, az pajzsmirigyproblémákra , myokardiális infarktusra, a szívet érintő fertőzésekre, de a szervezet elektrolit-egyensúlyára is utalhat. Ezeken kívül még számos probléma pontosabb diagnózisához hozzájárulhat a pulzus meghatározása és a mintázatok felderítése.