Jéghideg vízbe ugrani nagy bátorságra vall, de vajon a hideg víznek milyen egészségkárosító - vagy éppen egészségmegőrző - hatása van szervezetünkre?
Az észak-európai népek, köztük a finnek, a norvégok és az oroszok meg vannak győződve róla, hogy nincs egészségesebb a világon, mint a forró szaunából a jeges vízbe ugrani. Szerintük a hideg víz jótékony hatással van a bőrükre, az immunrendszerükre, sőt még a libidójukra is.
Dr. Alan Steinman, az Egyesült Államok egyik legelismertebb hipotermia-, és hidegvízi túlélő-szakértője nem ért egyet a fenti véleményekkel. "Nem ismerek egyetlen orvosi tanulmányt sem, ami egyértelműen bebizonyította volna a hideg vízben úszkálás egészségjavító hatásait" - állította Steinman.
Mikor a test hirtelen jeges vizes közegbe kerül, reflexszerűen, gyorsan kapkodni kezdjük a levegőt, ami komoly veszélyt jelenthet, ha a fejünk víz alatt van, ezért ajánlatosabb ugrás helyett lassan, fokozatosan elmerülni a vízben - figyelmeztet Dr. Steinman.
Steinman szerint a hideg vízbe ugrásra háromféleképpen reagál a testünk: először a kisebb véredények összehúzódnak a bőrfelszín alatt, hogy kevesebb hőt veszítsen a szervezetünk. A védekező mechanizmus hatására tehát megemelkedik a vérnyomásunk. Ezt követően a vér a testünk közepe felé áramlik, emiatt a végtagok lehűlnek, legyengülnek és mozgáskoordinációs zavarok lépnek fel. Végül, általában 30 perccel a vízbe merülést követően beáll a hipotermia, azaz a kihűlés állapota. Ekkor a test belső hőmérséklete drasztikusan lecsökken, minek következtében a szívverés leáll, a légzés megszűnik és beáll a halál.
Persze a jeges vízben fürdőzők ezt az állapotot nem várják meg, és azt állítják, hogy mindez nemcsak bátorságpróbának jó, hanem a kimászás után a közérzetük is jobb lesz.
