Hatalmas szigor jön az egészségügyben

Véget vetnek a vattázásnak, az egészségügyben a lakosságarányos tervezett éves keret kialakítását pedig három éven belül a ciklus végére el fogják érni – többek között ezekről is beszélt Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára a Kórházszövetség konferenciáján a napi.hu beszámolója szerint. Az államtitkár kiemelte: radikális ápolási nap csökkentésre törekszenek a fekvőbetegellátásban. Erre azért van szükség, mert az Eurostat adatai szerint 2017-ben a fekvőbetegek átlagos kórházi tartózkodási ideje Magyarországon 9,8, míg például Bulgáriában 5,3, Hollandiában pedig mindössze 4,5 nap.

A szakellátás finanszírozásának átalakítása kapcsán elmondta, egyelőre a fekvőbeteg-ellátással végeztek, most jön a járóbeteg-szakellátás átalakítása. Példaként említette, hogy egy megyei kórház egy-egy esethez 6-7 ellátást könyvelt rá egy betegekre, egy kis szakrendelőben, például a Felső-Tisza vidéken, 19-22 beavatkozást rendeltek a betegekhez az ellátása során. Hozzátette: az lenne a cél, hogy valós értéken finanszírozzunk egy-egy beavatkozást.

Az energiaárakat is követni kell

Az elszabaduló energiaárak miatt kétezer milliárd forintot fizettek ki fűtésszámlára az állami szektorban. A kórházak megemelkedett energiaszámláit a a rezsivédelmi alapból fogják finanszírozni. Az energiakrízis Velkey György János, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint 100-150 milliárd forint plusz terhet jelent az intézményeknek.

Az államtitkár az ágyszámokkal kapcsolatban hangsúlyozta: egy országos roadshow keretében járt már Szegeden és Debrecenben is, és megpróbálta elmagyarázni a képviselőknek, hogy az ágyszám önmagában nincs összefüggésben a betegellátás minőségével. Az ágyak számának nincs köze a finanszírozáshoz, az lakosságarányos a magyar egészségügyben – fejtette ki. Hozzátéve: jelenleg három millió négyzetméternyi kórház van Magyarországon, ennek a 30 százaléka mindig üresen áll, itt változásra van szükség és át kell adni ágyakat a szociális szektornak.