Az átláthatóság fontosságát hangsúlyozta a társadalom bizalmának megszerzése érdekében Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter Siófokon, a Magyar Kórházszövetség 38. kongresszusán. A Rendszerváltás az egészségügyben című előadását azzal kezdte, hogy "most vagy soha" helyzetben van az ágazat, ugyanis megvan a lehetőség arra, hogy fejlődési pályára álljon a magyar egészségügy. Úgy véli, paradigmaváltásra van szükség.
Magyar egészségügy átalakítása
Hegedűs Zsolt fontos lépésnek nevezte, hogy angol mintára ősztől bevezetik az őszinte tájékoztatási kötelezettség intézményét. Ez a beteg és a család tájékoztatásból, valamint az esemény belső és hatósági jelentéséből áll. Nem várt komplikáció esetén bocsánatot kell kérni – emelte ki. Beszámolt arról is, hogy a tárca elindít egy olyan rendszert, amelyben a kórházaknak 24 órán belül jelenteniük kell, ha nem várt esemény, hiba történt. Ezt okfeltárás, majd korrekció követi, és az eseményeket publikálni is fogja a minisztérium. A hibák feltárása visz előre – mondta a miniszter, jelezve, a kórházi adatok egy része már nyilvánosságra is került.
A miniszter szerint "katasztrofális", hogy a mentőszolgálat kiérkezési átlagideje jelenleg 26-27 perc. Az egyik fontos cél tehát az, hogy ezt az időt csökkentsék. Az alapellátás legsúlyosabb problémájának pedig a háziorvosi állomány magas életkorát tartja, valamint azt, hogy jelenleg is számos praxis betöltetlen. Ezek orvoslására intézkedési terveket állítottak össze.
Bejelentette továbbá, hogy az alapellátás javítása érdekében egy új irányítási modell részeként 2027 elejétől megalapítanak 164 integrált területi egészségügyi és szociális centrumot, a portugál modell mintájára. Mint mondta, nem egy teljesen új alapellátási rendszer felállítása a cél, hanem a jelenlegi rendszer komplex modernizálása. Említést tett arról is, hogy hamarosan elindítják a betegelégedettség mérését.
Az egészségügyi szakdolgozók béremeléséről – amely több mint 123 ezer embert érint – azt közölte, hogy nem egyszerű béremelést terveznek, hanem vonzó, kiszámítható életpályamodellek kialakítását. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) átalakításának alapjait pedig már idén lerakják.
Jó hírként bejelentette, hogy várhatóan már a jövő héten visszaállítják az orvosi kamara autonómiáját. Közölte azt is, hogy a jövő évtől minden évben 500 milliárd forint minimális éves egészségügyi költségvetés-emelés lesz. Ezt három területre kívánják fordítani:
- a munkavállalók megtartására szakdolgozói béremeléssel és jobb munkafeltételekkel;
- az alapfinanszírozás rendbetételére;
- diagnosztikai, mentési, alapellátási, digitális és technológiai fejlesztésekre.
Stratégai célnak nevezte továbbá a várólisták csökkentését bizonyos műtéteknél.
A Magyar Kórházszövetség állásfoglalása
A kórházak a folyamatos túlterheltség ellenére is jelentős értékeket képviselnek, és komoly szakmai teljesítményt nyújtanak – írta állásfoglalásában a Magyar Kórházszövetség. Véleményük szerint a közfinanszírozott állami rendszer egyik alapelve, hogy a gyógyulás és az ellátás nem a kiváltságosok, hanem minden állampolgár alanyi joga. A biztonságos és hozzáférhető betegellátásnak mindenki számára elérhető közszolgáltatásnak kell maradnia, mert az egészség nem lehet anyagi helyzet kérdése - hangsúlyozták.
Az aktív fekvőbeteg-ellátásban évente 2,3 millió esetet látnak el Magyarországon, a krónikus esetek száma körülbelül 201 ezer, a járóbeteg-ellátásban pedig 75-80 millió orvos-beteg találkozót regisztrálnak – ismertették.
