Tudományos bizonyítékot találtak arra, hogy a káromkodás egészséges, ráadásul egészen különös hatásokat gyakorol a szervezetünkre – olyanokat, amelyeket más szavak kimondása nem vált ki. Brit és svéd kutatók megpróbáltak rájönni arra, hogy miért hat másként az agyra a trágárságok használata, mint a csúnya szavaktól mentes beszéd. Mutatjuk, mire jutottak.
Jobban bírjuk a fájdalmat
A tudósok kiderítették, hogy a csúnya szavak használatának több pozitív hatása is van. A káromkodó személy egyrészről meggyőzőbbnek tűnhet, de ezenkívül jobban bírja a fizikai megterhelést és a fájdalmat, valamint boldogabb is lehet, mint mindig illedelmesen beszélő társai – olvasható a Science Directen közzétett tanulmányban.
A kutatók rájöttek, hogy azok, akik gyakran káromkodnak:
- tovább tudják egy vödör jeges vízben tartani a kezüket,
- jobban teljesítenek az edzések alkalmával,
- mások szemében agresszívabbnak és udvariatlanabbnak tűnnek, ugyanakkor mondandójukat hihetőbbnek, meggyőzőbbnek tartják.
Mi a titok?
Mivel a káromkodás „előnyei” csak a saját nyelvünkön mutatkoznak meg, a szakértők arra következtetnek, hogy nem maguknak a szavaknak van „varázsereje”, sokkal inkább az azokhoz kötődő berögződések váltják ki a fentebb ismertetett hatásokat. A legvalószínűbbnek azt tartják, hogy az úgynevezett ACC, vagyis az „averzív klasszikus kondicionálás” áll a háttérben.
Ennek lényege, hogy a legtöbb embernek negatív emlékei vannak a káromkodással kapcsolatban. Gyerekként ugyanis jellemzően az otthoni veszekedések során hallhattunk csúnya szavakat, ha pedig egy kiskorú szájából csúszik ki egy szitokszó, annak általában szidás vagy büntetés a „fizetsége”. Ha tehát a káromkodás az alap berögződésünk szerint tabunak számít, akkor igazi katartikus élmény, amikor megszegjük a szabályt, és mégis csúnya szavakat sorolunk egymás után.
