Érdekességek, amiket kevesen tudnak a Béres Cseppről és feltalálójáról

A Béres Csepp neve évtizedekkel ezelőtt összefonódott a tudatos egészségmegőrzéssel. Az immunrendszer és a szervezet ellenálló képességének nyomelemekkel és ásványi anyagokkal való támogatása a belsőleges oldatos cseppekkel a mai napig kézenfekvő megoldás. Idősebb dr. Béres Józsefnek azonban keményen meg kellett dolgoznia a sikerért: útja korántsem volt könnyű, a hetvenes években például készítménye miatt börtönnel fenyegették.

A sikert nem adták ingyen

Id. dr. Béres József nem orvosként vagy gyógyszerészként kezdett érdeklődni a növények vírusos megbetegedései iránt, pályája elején ugyanis kertészként dolgozott. A világháborús szolgálat, majd néhány évnyi mezőgazdasági laboratóriumi munka után – amit a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos munkatársaként végzett – 41 évesen iratkozott be az egyetemre. Agrármérnökként végzett, később pedig általános élettanból és agrobiokémiából doktorált. Ötvenéves is elmúlt, amikor közel két évtizednyi kutatómunka és kísérletezés után 1972-ben megalkotta a Béres Cseppet. Ám ezzel még nem ért révbe: a készítmény gyártása és forgalmazása ugyanis kezdetben nem volt egyszerű. Évekig tartott, amíg megkapta az engedélyt, hogy az akkoriban állami gyógynövényes bolthálózatként működő Herbária forgalmazhassa. Végül 1989-ben megalakult a Béres Részvénytársaság, ami a gyártást és a forgalmazást is bonyolította, és az, hogy minden egy kézben összpontosult, nagyban megkönnyítette a munkafolyamatok összehangolását is.

A kutatás körülményei kezdetben nem voltak ideálisak

Az eredményes kutatás alapja, hogy a megfelelő humánerőforrás mellett a technológiai körülmények is biztosítottak legyenek. Id. dr. Béres Józsefnek a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben nem volt lehetősége arra, hogy fénymikroszkópot használhasson. Ezért maga rakta össze az első mikroszkópját – mégpedig régi, leselejtezett eszközök darabjaiból, a hiányzó alkatrészek pótlásával.

Mi rejlik az egyszerűnek tűnő névadás mögött?

Evidens, hogy a Béres Csepp a feltalálójáról kapta a nevét. Azt viszont valószínűleg kevesen tudják, hogy ezt nem id. dr. Béres József szorgalmazta. Visszaemlékezésében (Béres Klára Cseppben az élet című könyvében) elmesélte, hogy akkoriban járatlanok voltak a marketingben, és a piaci szempontokkal sem igazán foglalkoztak. A névötlet Vizi E. Szilvesztertől, kétszeres Széchenyi-díjas orvostól, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnökétől származott, amit azonnal el is fogadtak. A Béres Csepp 2013-ban a Magyar Értéktárba, majd első gyógyszerkészítményként a hungarikumok közé is bekerült.

Határ a csillagos ég: így repültek a cseppek az űrbe

Elsőre talán hihetetlennek tűnik, hogy a Béres Cseppet asztronauták is alkalmazták, pedig így volt. A szovjet űrhajózás egyik kiemelkedő alakja, Anatolij Pavlovics Arcebarszkij volt az első "pionír", aki a Földre visszatérve kipróbálta, majd rendszeresen szedte a készítményt, végül pedig bevitte azt a Moszkva közelében található Csillagvárosba is, az egykori szovjet – ma már orosz – űrhajósképzés fellegvárába. 1995-ben aztán a Mir űrállomás legénysége is kipróbálhatta. Arcebarszkij arra is vette a fáradságot, hogy személyesen keresse fel id. dr. Béres Józsefet, aki tudományos munkájának elismeréseképpen a Gagarin Űrhajósképző Intézet diplomáját is megkapta.

Hol és hogyan készül a Béres Csepp?

Ha egy termék ennyire népszerű, sokakban felmerül a kérdés, hogy vajon hol és milyen technológiával sikerül nagyobb mennyiséget előállítani belőle. A Béres Csepp ezerliteres tartályokban készül, a munkafolyamatokat 2021-ben – egy új gyártósor kialakításakor – robotizálták. Ez lehetővé teszi, hogy másodpercenként egy, megfelelően feltöltött, lezárt és felcímkézett üveg hagyja el a gyártósort. 

A legelső üveget még mindig őrzik

A Béres Csepp megalkotása csaknem két évtizedig tartott. Ugyan az elképzelés korán megvolt – megtalálni azokat a nyomelemeket, amelyek hozzájárulnak az immunrendszer és a szervezet kiegyensúlyozott működéséhez –, ám azt, hogy ezeket milyen összetételben és mennyiségben tartalmazza az oldat, sokáig tartott kikísérletezni. Az 1972-ben gyártott első üveg egyébként a mai napig féltve őrzött darabja a Béres József Emlékmúzeumnak. 

Id. dr. Béres József életútját filmek is őrzik

Közel tíz évig tartott, amíg elkészült az a dokumentumfilm, amit Kósa Ferenc filmrendező forgatott idősebb id. dr. Béres József életéről és tudományos munkásságáról. Az utolsó szó jogán című alkotás premierje az 1987-es Budapesti Tavaszi Fesztiválon, a Magyar Filmszemle keretében volt, de azóta a televízió is számos alkalommal levetítette. A feltaláló életútját viszont nemcsak dokumentumfilmek, hanem színdarabok, sőt játékfilmek is megörökítették. A 2020-ban a mozikban bemutatott A feltaláló című játékfilm a Netflix-en és a Filmio-n is látható.

Támogatott tartalom. A cikk megjelenését a Béres támogatta.