Elbukhat a vastagbélrák-szűrő program

Blöffölnek a vastagbélrák-szűrő programról?

Egyelőre bizonytalan, hogy milyen lendülettel startolhat a Kásler Miklós által a múlt héten bejelentett országos vastagbélszűrő-program . Szakemberek szerint ugyanis hiába készülnek erre már két évtizede, továbbra is tisztázatlanok a részletek.

Bene László, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság jövőbeni elnöke, a Magyar Magán Gasztroenterológusok Társaságának minap leköszönt vezetője örül, hogy végre elkezdődik ez a régóta várt program, de aggódik is, hogy az állami kapacitás nem lesz elegendő a műszeres vizsgálatokhoz. Szerinte a kórházi kapacitások már most is feszítettek: ha nem daganatgyanú miatt, tehát sürgősséggel kérik a vizsgálatot, akkor országrésztől függően három héttől akár három hónapot is kell várakoznia egy-egy betegnek, mire sorra kerülhet. Rákgyanú esetén általában két héten belül megtörténhet a vizsgálat - írja cikkében a Népszava .

Nem lesz elegendő kapacitás a programra Most évente körülbelül 100 ezer kolonoszkópos, azaz vastagbéltükrözéses vizsgálatot végeznek az országban. Ha elindul a szűrés, akkor a teljes populáció székletvér-szűrése után várhatóan 400 ezer új pácienst kell műszerrel is megvizsgálni. Ha ezt nem egyszerre kell elvégezni, akkor is óriási terhet ró majd a rendszerre. Mindez nemcsak a finanszírozásban jelenthet pluszterhet, az endoszkópos vizsgálatot végző hazai szakemberekből is jóval több kellene hozzá, mint ahányan most dolgoznak.

Sem a személyi, sem a technikai feltételek nem adottak

Bene László a lapnak azt mondta, hogy a korábbi becslések szerint egy-egy kollégának havonta több tíz vizsgálattal kellene többet végeznie, ami a jelenlegi munkaidejükbe nem fér bele. A szakember szerint egy betegre legalább 45-60 percet kell szánni, azaz egy műszak alatt, ha minden flottul megy, akkor sem lehet hat-nyolcnál többet megvizsgálni. A többletszűréseket csak munkaidőn túl lehetne teljesíteni, csakhogy mostanra szinte valamennyi erre képzett szakembernek van magánrendelése, így nem biztos, hogy tudna a jelenleginél több vizsgálatot végezni az állami rendszerben.

Egy gyakorló gasztroenterológus azért aggódik, hogy miként biztosítható majd a fájdalommentes vizsgálat. Például végezhetik-e altatásban, és ha igen, honnan lesz ennyi altatóorvos. Megjegyzi azt is, hogy a beavatkozás előtt szükséges béltisztító készítmények drágák, és szerinte az is tisztázatlan, hogy jár-e a betegszabadság a vizsgálat napjára.

A program kapcsán a közösségi portálok szakmai csoportjaiban is vita bontakozott ki: a szükséges új endoszkópoknak ugyanis csak a felére futotta, így nemcsak a személyi-, hanem a technikai feltételek sem adottak. Egyetértenek abban is, hogy a magánellátók bevonása nélkül biztosan nem fog menni. Van, aki szerint az egyéb részletek sem tisztázottak. Így például az: hol vannak és vannak-e patológusok, akik a bélből kimetszett mintákat vizsgálnák? Van-e elég képalkotó diagnosztikai, sebészeti-onkológiai kapacitás a kiszűrt betegek ellátásához? Utóbbival a szakma megbirkózik - mondta a lapnak Weltner János sebész főorvos -, föltéve, ha az intézményeket sújtó teljesítménykorlátokat eltörlik.

2018. augusztus 23-án számoltunk be róla, hogy indul a vastagbélszűrési program, melyen az egészségügyi kormányzat várakozásai szerint a következő két évben mintegy 2,4 millió - 50 és 70 év közötti - férfi és nő vesz majd részt. Ezt a múlt héten jelentette be Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Kovács Attila országos tisztifőorvos. Hogy mit jelent valójában a program, és mi a dolguk az érintett betegeknek, kiderül korábbi cikkünkből .