Aki rövid lefolyású betegsége idején is kénytelen dolgozni, annak hosszú távon negatív következményekkel kell szembesülnie - erre hívják fel a figyelmet Victoria Egyetem kutatói a British Medical Journal című lapban.
Kevin Dew professzor szerint komolyan kell venni ezt a jelenséget - amit a szakirodalom "presenteeism" néven ismer -, mivel számos egészségügyi, illetve a munkahelyi hatékonyságot érintő következménye lehet. "Ez egy összetett jelenség, amit többféle szintről kell megközelíteni, hiszen befolyásolhatja a munkahelyi kultúra, a munkahelyi szabályzat és a háziorvos hozzáállása is" - számolt be róla a professzor.
Számos bizonyíték van rá, hogy ha valaki betegen is bejár dolgozni, annak csak romlik az állapota, mozgásszervi fájdalmak, fáradtság, depresszió és szívkoszorú problémák is jelentkezhetnek nála. A "presenteeism" bizonyos munkakörökben gyakoribb, főként ott, ahol a munkakör részét képzi a másokról való gondoskodás, tanítása. Ezek a munkavállalók nagyobb felelősséget éreznek azok iránt, akikkel törődniük kell. Hasonló módon azok is hajlamosabbak betegen dolgozni, akiknek nincs segítségük, és hiányzásuk ideje alatt a munka felhalmozódik. További befolyásoló tényező a csapatmunka, ahol elvárják, hogy mindenki mindig jelen legyen, valamint az elbocsátásoktól való félelem, illetve az a munkahely, ahol az előléptetés reményében nem akarnak hiányozni a dolgozók.
Dew professzor szerint a munkahelyi személyzetnek segítenie kellene abban, hogy a fáradt, kimerült dolgozóknak legyen idejük a felépülésre, a rossz egészségi állapotban levő munkatársakra pedig különösen nagy figyelmet kellene fordítani, mert bár rövidtávon lehet, hogy pozitív hatással bír a "presenteeism", hosszú távon egészen biztosan számolni lehet a káros következményekkel.
