"49 éves nő vagyok. Több problémával kapcsolatban szeretném a véleményét kérni. Kb. fél éve észrevettem egy csomót a bal térdhajlatomban. A háziorvos is, és a reumatológus is azt mondta rá, hogy Baker-ciszta. Az ultrahang vizsgálat azonban nem mutatott ki Baker-cisztát. Előfordulhat, hogy nem mutatja ki az ultrahang és mégis Baker-ciszta?" - tette fel a kérdést az Orvos válaszol rovatunkban az egyik olvasónk.
Rendelkezésére Dr. Megyaszai Márta reumatológus és sportszakorvos állt, aki szerint a térdízületi csomót több dolog is okozhatja, ennek egyike lehet a Baker-ciszta, melyet az ultrahang vizsgálat nagy valószínűséggel látna, ha lenne.
A Baker-ciszta kialakulásának hátterében elsősorban az ízületi tok lazasága áll, ritkábban pedig valamilyen baleset (például valamilyen térdsérülés miatti porcleválás), vagy túlerőltetés váltja ki - mondta el a HáziPatika kérdésére Dr. Ormos Gábor reumatológus. Egy gyulladásos folyamat másodlagos eredménye ez, melynek során a térdízületben lévő folyadék felszaporodik, és kitágítja az ízületi üreget hátrafelé is. A térd hajlításakor ez a folyadék hátrapasszírozódik, tovább tágítva az amúgy is feszülő tokot. Ez merev érzetet kelt a térdhajlatban, melynek jól látható tünete az érintett terület duzzanata.
Nehéz megállapítani a Baker-ciszta esetszámát, sokszor ugyanis tünetmentes marad, ilyenkor pedig a beteg nem is fordul orvoshoz. Csak akkor okozhat problémát, ha a tok folyadékkal megtelítődve feszítő érzést indukál . Diagnosztika kézzel is történhet, biztos eredményt azonban csak az ultrahangos vizsgálat adhat. Ritkábban MRI-re is szükség lehet a beteg állapotának felméréséhez. A vezető diagnózis megállapítása ugyanakkor nem mindig egyértelmű a reumatológus szerint, a Baker-ciszta egy ízületi kopás kiterjedtebb formája is lehet például. Maga a lefolyás is egyénenként változó lehet: a gyulladás hullámzó tendenciát mutat, egy darabig túltermeli a folyadékot valamilyen okból, majd alábbhagy.
Nehéz megállapítani a Baker-ciszta esetszámát, sokszor ugyanis tünetmentes marad
"Ekkor több kezelési módszer is ismert, elsősorban gyulladáscsökkentő gyógyszereket kap a páciens. Ritkább esetben a folyadékot le is kell szívni, majd ezután lehet megkezdeni a kezelést szteroidos injekciókkal. Műtétre csak a legvégső esetben kerül sor" - hangsúlyozta Dr. Ormos Gábor. Házilag jegeléssel és borogatással is enyhíthetünk a tüneteken, speciális gyógytornával pedig megerősíthetőek a térdet átfogó izmok.
