Az Alzheimer-kór jellemzője, hogy felhalmozódnak az agyban az amiloid- és a taufehérjék, amelyek idővel károsítják az idegsejteket. A kutatók azonban gyanítják, hogy az Alzheimer-kór egyéb, kisebb mértékű változásokat is okoz az agyban, köztük néhányat pedig maga a szerv hoz létre, miközben megpróbálja leküzdeni a betegséget.
Ezek a változások különböző fehérjék megjelenését okozzák, sőt olykor teljesen új fehérjék is felbukkannak, de ezeket rendkívül nehéz mérni. Egyes tudósok úgy vélik, hogy ha az Alzheimer-kórban szenvedő agyban többé-kevésbé gyakori fehérjéket tudnának azonosítani, akkor ez elvezetne jövőbeni terápiákhoz .
Három különösen érintett terület
Egy angol és új-zélandi tudósokból álló kutatócsoport egy új megközelítést próbált ki: összehasonlították kilenc Alzheimer-kóros ember agyát olyanokéval, akik szívbetegségben, tüdőbetegségben vagy rákban haltak meg, de az agyuk egészséges volt. Minden alzheimer-kóros agyat egy korban hozzáillő egészséges aggyal vetettek össze, hogy kizárják az öregedés miatti különbségeket. Több mint 24 ezer különböző adatpontot generáltak az agyban az Alzheimer-kór miatt bekövetkezett változások bemutatásához.
A csapat összehasonlította az agy hat különböző régiójának fehérjeszintjét. E régiók közül háromban - a hippokampuszban , az entorhinális kéregben és a gyrusban - gyakran okoz súlyos sérülést az Alzheimer-kór. Nem meglepő hát, hogy ezekben a régiókban a csapat jelentős különbségeket észlelt az Alzheimer-kórral terhelt és az egészséges agyak között.
A kisagy a kivétel
Összehasonlítás céljából tanulmányozták a motoros kérget, az érzékszervi kérget és a kisagyat is, amelyekről gyanítható, hogy az Alzheimer-kór kisebb hatással van rájuk. Ezt arra alapozzák, hogy az ebben a régiókban talált fehérjék meglehetősen hasonlóak voltak az Alzheimer-kóros és az egészséges agyakban.
Az agytörzs tetején elhelyezkedő kisagy szabályozza a mozgásunkat és egyensúlyunkat. Az ebben található fehérjékről a tudósok megállapították, hogy drasztikusan különböztek az Alzheimer-kóros és az egészséges agyban. A Communications Biology folyóiratban közzétett dolgozatban a szerzők felvetik annak lehetőségét, hogy "a megkímélt" állapot helyett a kisagy más módon érintett a betegségben, mint a többi agyi régió. Mivel ez a terület kismértékű patológiát mutat, arra lehet következtetni, hogy e sajátosságok az aktív védelem bizonyos szintjét jelzik.
A csapat a tanulmányából származó összes adatot szabadon hozzáférhetővé tette az interneten abban a reményben, hogy az innovatív gondolatokat felfogja használni a tudományos közösség, hogy megtalálja a betegség esetleges új terápiáit.
