Ápolók, akik nem kapják meg a pénzüket

Milyen bérekkel csábítják külföldre a magyar ápolókat? Részletek itt.

Mintegy nettó 9 ezer forint szakdolgozói kiegészítő díjazást vezettek be a körzeti ápolóknál 2014-ben. A MESZK adatai szerint 2016-ban az érintettek ötöde nem kapta meg ezt az összeget munkáltatójától, ami még így is jelentős előrelépés a 2014-es 75 százalékhoz képest. Az idei évtől ugyanakkor bruttó 19500 forinttal megemelkedett a garantált bérminimum is, amit a háziorvosok egy része úgy oldott meg, hogy a plusz juttatást beépítette a kötelezően adandó fizetési többletbe. Csakhogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) állásfoglalása szerint a kiegészítő díjazás a szakdolgozót közvetlenül megillető béren felül, annak kiegészítéseként, kötelezően jár - olvasható a medicalonline.hu cikkében.

A munkáltatók tehát nem hozhatnak olyan döntést, hogy nem fizetik ki a kiegészítő díjazást, illetve nem fordíthatják azt a megemelt bérminimum finanszírozására sem. Ennek ellenére a MESZK online kérdőívét kitöltő 1007 körzeti ápoló közül 334 fő, tehát nagyjából a megkérdezettek harmada nyilatkozott úgy, hogy több mint hat hónapja nem kapta meg az őt megillető plusz pénzt. Ennek ellenére csupán kevesen éltek a lehetőséggel, hogy bejelentsék problémájukat, ami után a NEAK gondoskodna a szolgáltató pénzügyi ellenőrzéséről.

Ma Magyarországon a körzeti ápolók 64 százaléka dolgozik a garantált bérminimumért, ami bruttó 180500 forint, de mint azt a felmérés eredményei mutatják, vannak, akik ennél is kevesebbet visznek haza. Eközben az ugyanolyan végzettséggel rendelkező pályakezdő ápolók alapbére mintegy havi bruttó 192 ezer, a nyugdíj előtt állóké pedig legalább 285 ezer forint, ha az egészségügyi ágazati bértábla hatálya alá tartozó szakrendelőben vagy kórházban dolgoznak.

Mindezek tükrében érthető tehát, hogy a MESZK kérdőívét kitöltő alapellátási dolgozók 96 százaléka válaszolt úgy, hogy szeretne a bértábla hatálya alá tartozni. Amennyiben viszont ezt mégsem sikerülne elérni, úgy a körzeti ápolók és a fogászati alapellátásban dolgozók elfogadhatónak tartanák a kiegészítő díjazást is, feltéve, hogy az a jelenlegi 20 ezer forintról legalább a két-háromszorosára emelkedne.