Az európai egészségügyet ma három egymással párhuzamos folyamat alakítja: az egészségügyi rendszerek továbbra is jelentős nyomás alatt állnak, az emberek egyre aktívabb szerepet vállalnak a saját egészségük alakításában, miközben a mesterséges intelligencia (AI) gyors ütemben válik a mindennapi egészségmegőrzés részévé. Magyarországon mindezt az is árnyalja, hogy a lakosság jóval kritikusabban ítéli meg az egészségügyi rendszert az európai átlagnál. A technológia ugyanakkor már itt sem a jövő ígérete, hanem egyre inkább a mindennapok része – derült ki a STADA Health Report 2026 elnevezésű jelentésből.
AI használata az egészségügyben
A felmérés alapján az európaiak mindössze 56 százaléka elégedett országának egészségügyi rendszerével, Magyarországon pedig ennél jóval alacsonyabb, 27 százalékos az elégedettség. A legnagyobb problémát a szakemberhiány és a hosszú várólista m jelenti, ezeket a magyarok különösen súlyos kihívásként élik meg.
A rendszerre nehezedő nyomás hatására az emberek egyre aktívabban foglalkoznak saját egészségükkel. Európában a válaszadók 78 százaléka érzi úgy, hogy képes megfelelően gondoskodni magáról, és a többség különféle egészségmonitorozó eszközöket is használ. Magyarországon ez az arány még magasabb: a lakosság 81 százaléka úgy gondolja, hogy kézben tudja tartani egészségi állapotának alakulását.
Kapcsolódó cikk
Ezzel párhuzamosan a mesterséges intelligencia is egyre inkább a mindennapi egészségmegőrzés részévé válik. Európában az emberek több mint fele már használ AI-alapú megoldásokat egészségügyi célokra, és 82 százalékuk nyitott ezek alkalmazására. A magyarok ennél is fogékonyabbak: 87 százalékuk támogatja, hogy a mesterséges intelligencia szerepet kapjon az egészségügyi ellátásban.
Fontos azonban, hogy a technológia iránti bizalom nem jelenti az emberi szakértelem háttérbe szorítását. A kutatás eredményei szerint az emberek továbbra is a háziorvosokat és a gyógyszerészeket tartják a legfontosabb tanácsadóknak egészségügyi kérdésekben. Az AI-t elsősorban olyan feladatoknál látják hasznosnak, mint az időpontfoglalás, az egészségügyi adatok nyomon követése vagy az orvosi konzultációk adminisztrációja.
Az önálló, tudatos döntéseket hozó betegek szerepéről szóló párbeszéd egyre intenzívebbé válik, és ezt a folyamatot a mesterséges intelligencia minden korábbinál gyorsabb ütemben mozdítja elő. Az európaiak ma már nem egyszerűen betegek, akik a sorukra várnak, hanem aktív résztvevői saját egészségük alakításának, személyes döntéseiket digitális eszközökkel és szakértői tanácsokkal egészítik ki. Az egészségügyi ágazat minden szereplőjének alkalmazkodnia kell ehhez a változáshoz, és reagálnia kell rá” – mondta Peter Goldschmidt, a STADA vezérigazgatója.
Ilyen lesz a jövő egészségügye
A fentiek miatt a jövő egészségügye várhatóan nem az orvosok és a mesterséges intelligencia versenyéről, hanem inkább az együttműködésről szól majd. A szakemberek szerepe azonban kissé átalakulhat. A digitális eszközök támogatásával több távoli konzultációt nyújthatnak majd pácienseiknek, miközben továbbra is ők maradnak a betegek legfontosabb bizalmi partnerei. A STADA jelentése szerint az egészségügy új modellje a tudatos betegek, az intelligens digitális megoldások és az emberi szakértelem együttesére épül.
„A jelentés egyik legfontosabb tanulsága, hogy ez az átalakulás már nem csupán egy ideiglenes megoldás egy túlterhelt egészségügyi rendszer problémáira, hanem fokozatosan maga válik az egészségügy új működési modelljévé. Még azok is, akik a legnyitottabbak a mesterséges intelligencia alkalmazására, elsősorban támogatást várnak tőle, nem pedig helyettesítést. A gyógyszertárak továbbra is az egyik legkönnyebben elérhető és legmegbízhatóbb kapcsolódási pontot jelentik az európaiak számára az egészségügyi rendszerben. A kérdés tehát nem az, hogy megváltoznak-e, hanem az, hogy miként fejlődnek olyan központokká, ahol az emberi szakértelem a digitális eszközök gyorsaságával és lehetőségeivel párosul” – tette hozzá.
