Hányan haltak meg kórházi fertőzésben?
2018. július 20-án arról számoltunk be, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint egyebek mellett félrevezető és pánikkeltő lenne, ha nyilvánosságra hoznák a magyarországi kórházi fertőzésekre vonatkozó adatokat. Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) emberi jogi jogvédő civil azonban április végén jogerősen pert nyert az ügyben az Emmi ellen, a minisztérium azonban nem adta ki a kért adatokat. Egészen mostanáig.
Október végén aztán kiderült, hogy 2017-ben 15 389 kórházi fertőzéses esetet regisztráltak. Ebből 440 végződött halállal - derült ki az ÁNTSZ honlapjára felkerült statisztikából. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil szervezet azonban tovább folytatja a harcot, hogy a részletes, mindenki számára érthető adatok is nyilvánosságra kerüljenek.
Laikusok nem értik az adatokat
"Aki arra keresi a választ, hogy 2017-ben hányan fertőződtek és haltak meg a fertőzések miatt, nem könnyen találja meg a vonatkozó adatokat. Nem vitatjuk, hogy fontos a szakemberek, a szakmai közvélemény tájékoztatása, de ezt el kell választani a közvélemény számára közzétett adatoktól. Ezeknek egyértelműeknek, a laikusok számára is érthetőknek kellene lenniük" - fejtette ki Asbóth Márton, a TASZ projektvezetője a Blikk cikkében.
Akadt viszont egyértelműen megállapítható adat: a fertőzési arányokat régiós bontásából például kiderül, hogy továbbra is a közép-magyarországi régióban a legmagasabbak, a dél-dunántúli, illetve a középdunántúli régióban pedig a legalacsonyabbak a fertőzések. A leggyakrabban jelentett fertőzések a húgyúti fertőzések, ezt követik a sebfertőzések, majd a véráramfertőzés. Ennél azonban jóval részletesebb kimutatásra lenne szükség, legalább a fertőzések 75-90 százalékát tartalmaznia kellene a jelentésnek.
Miért ilyen sok a kórházi fertőzés?
Novák Hunor orvos szerint a kórházi infrastruktúra, az alacsony finanszírozás (nincs kézfertőtlenítő, az egyszer használatos eszközöket nem kidobják, hanem megpróbálják elmosni, és újrahasználják másik betegben), az alacsony nővérszám tehető felelőssé érte, hogy valahol magasabb a fertőzések száma. Mint mondta, az Európai Unión belül Magyarországon használják a legkevesebb alkoholos kézfertőtlenítőt, amely az alapja lenne a kórházi fertőzések elleni küzdelemnek.
"Húgyúti fertőzést kórházban is el lehet kapni, például katéterezés után, de a túlzott vagy nem megfelelő antibiotikumhasználat is hozzájárul ahhoz, hogy az egyszerű bacilusok kihaljanak, és helyettük az ellenállóbak szaporodjanak el. Hazánkban - sajnos - a legtöbb helyen nem divat a modern nyugat-európai protokollok követése, amikkel ez jelentősen csökkenthető volna" - tette hozzá.
"Évről évre megugrik azoknak a száma, akik kórházi fertőzést kaptak vagy abban hunytak el. Itthon titkolják az erről szóló adatokat: már 2014-ben is csak a kórházi fertőzések 44 százalékát jelentették az intézmények. Jó lenne, ha ez legalább 75-90 százalék lenne" - árulta el dr. Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke.
