Egészséges emberek esetében számos ok válthat ki átmeneti pulzusszám-változást, ilyen a fizikai aktivitás, a hőmérséklet, a stressz , bizonyos gyógyszerek szedése, ezek az esetek általában ártalmatlanok. Alvásban például a szívfrekvencia lelassul, heves érzelmek, testmozgás, vagy pedig láz esetén pedig felgyorsul.
Komoly betegséget is jelezhet
Mindazonáltal vannak olyan eltérések, amelyek ha tartósan fennállnak, komoly betegséget jelezhetnek, vagy akár életveszélyes állapotra is utalhatnak. Gyanú esetén érdemes rendszeresen mérni a pulzus (erről itt írunk hogy hogyan), illetve vezetni egy kimutatást róla. Ha jelentősek az eltérések, vagy a percenkénti lüktetés nem a 60-80 intervallum közé esik, a szív túl gyorsan, túl lassan, egyenetlenül vagy szabálytalanul ver, akkor ajánlott mielőbbi kardiológiai kivizsgáláson részt venni!
Ha lassul a szívműködés, ezáltal a szívverés is, a pulzus pedig nem ver percenként 60-at, azt bradikardiának nevezzük. Bár a szív ingerképzőjének működési zavarának számos fajtája egyáltalán nem okoz tüneteket, ha az oxigénnel teli vér nem jut el megfelelően a sejtekhez, és az agyi keringés is lelassul, olyan panaszok jelentkezhetnek, mint a szédülés , émelygés, rossz közérzet, de akár eszméletvesztés is. A kevesebbszer összehúzódó szív fáradtságérzéssel is járhat. A tartós, tünetekkel járó bradikardia szívgyógyászati (kardiológiai) vizsgálatot igényel. Akár hirtelen szívhalál is kialakulhat.
A bradikardia sok esetben megelőzhető helyes életmóddal, kellő mozgással, egészséges táplálkozással, a dohányzás és az alkohol elkerülésével, illetve a megfelelő magnézium-bevitellel. Kezelése történhet gyógyszerrel, komoly esetben pedig a szívritmust szabályozó pacemaker beültetésével.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: