Húsz százalékkal kevesebb a halálozás veszélye német tudósok szerint azoknál a bélrákos betegeknél, akik a kór megjelenése előtt hosszú ideig olyan gyulladásgátlókat szedtek, mint az acetil-szalicilsav vagy az ibuprofen.
A szakemberek annak jártak utána, milyen hatásai mutatkoznak ezeknek a nem-szteroid gyulladáscsökkentőknek a bélrák súlyosságában és lefolyásában. Sokan szívinfarktus elkerülésére kapnak hosszú éveken át alacsony dózisban aszpirint, ibuprofent pedig fájdalom vagy gyulladások csökkentésére szednek.
A Cornelia Ulrich vezette kutatók 1700 pácienst kérdeztek gyógyszerszedési szokásaikról akkor, amikor rákot állapítottak meg náluk. Többek közt arra voltak kíváncsiak, milyen gyakran és milyen hosszan szedtek gyulladáscsökkentőt. Az interjúk szakasza 2002-ben zárult le, a megfigyelések még további nyolc évig folytatódtak. A kutatók olyan kockázati tényezőket is figyelembe vettek, mint a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a túlsúly, a korábbi betegségek, az életkor és a rákbetegség stádiuma.
A vizsgálatok azt mutatták, a kétfajta gyulladáscsökkentő szedése sok esetben enyhítette a rák súlyosságát. Emellett közel húsz százalékkal volt alacsonyabb a halálozási ráta azoknál a bélrákos betegeknél, akik aszpirint vagy ibuprofent szedtek. Ulrich szerint kutatásuk bizonyítja azokat az elgondolásokat, amelyeket korábbi kutatások csak feltételezésként említettek.
A német kutatók úgy vélik, azok, akik a rák megjelenése előtt két évvel gyulladáscsökkentőt szedtek, ritkábban jelent meg a bélnek a vékonybélhez közel eső részében daganat, amely a betegség rosszabb formáját jelenti.
A daganatos megbetegedéseket vizsgáló heidelbergi központ (NCT), valamint a rákkutató központ (DKFZ) kutatói a Gut című tudományos folyóiratban írtak eredményeikről.
