A döbbentes tényre az Alzheimer-kór világnapja kapcsán dr. Rajna Péter, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának professzora hívta fel a figyelmet a Magyar Tudományos Akadémián tartott rendezvényen. Ennek elkerülésére csak akkor van esély, ha nagyobb hangsúlyt fektetünk a megelőzésre.
Egyénileg a prevenció - a jelenlegi kutatások szerint - az általános jó egészségi állapot megőrzése és a jó alvás.
A közösségi prevenció például abból áll, hogy az idős emberekben fenntartjuk a motivációt, a hasznosságtudatot, tehát lehetőséget adunk számukra, hogy állapotuknak megfelelően részt vegyenek a mindennapi munkafeladatokban, mivel ez javítja a szellemi és testi kondíciójukat.
Arra is szükség van, hogy megfelelő ingerek érjék őket, ne csak a televízió - viszont kerüljék a stresszt. A szellemi (agytorna) és fizikai gyakorlatok (mozgás) is segítenek megőrizni a test és szellem épségét.
Pár éve ígéretes eredményeket publikáltak az Alzheimer-kórt megelőző oltásokról, ám a kutatásokat végül megszakították, mivel az oltás egyes pácienseknél agyvelőgyulladást okozott.
Hámori József professzor, az MTA alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy 85 év felett már minden második embernél jelentkeznek a demencia tünetei, az Alzheimer-kór legfőbb rizikófaktora maga az életkor. Ugyanakkor létezik a betegségnek egy másik változata, amely 30-35 éves korban kezdődik és genetikailag meghatározott, az erre való hajlam öröklődik.
A professzor biztos abban, hogy 15-20 év múlva meglesz a betegség ellenszere, vagy legalább a megelőzésé.
Himmer Éva, a Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társaságának elnöke személyes érintettségéről is beszélt, mivel édesanyja is Alzheimer-kóros. Ahogy fogalmazott, nincs ennél megalázóbb betegség, mivel egy felnőtt ember veszíti el minden szellemi képességét. A hozzátartozók számára pedig fájdalmas látni, mert a beteg kétszer hal meg: egyszer akkor, amikor szellemileg meghal, aztán testi valójában is. Csakhogy a kettő között eltelik 10-15 év! - tette hozzá.
Az elnökasszony azt is kiemelte felszólalásában, hogy a betegek hozzátartozóira elviselhetetlen terhet ró az ápolás: mind fizikailag, mind anyagilag, mivel egy beteg gyógyszerköltsége 11.500 forint havonta - az OEP 50 százalékos támogatása mellett.
Ezért arra szólították fel a döntéshozókat, hogy a gyógyszerek támogatását 50 százalékról emeljék fel 70 százalékra, és tegyék elérhetővé több beteg számára a terápiát. Annak érdekében, hogy a betegek minél nagyobb számban hozzájuthassanak a korai diagnózishoz és a korai adekvát terápiákhoz, sürgősen változtassák meg a Demencia Centrumok jelenlegi működési rendszerét - az OEP által finanszírozott Alzheimer rendelési idő, és földrajzi távolság miatt ezek elérhetetlenek a betegek többsége számára. Azt is kérik, hogy országos demens napközi-hálózat kiépítését kezdjék el haladéktalanul, illetve minden Alzheimer-beteget gondozó kapja meg az Ápolási díjat bárhol is él az ország területén.
Az előrejelzések szerint a betegek száma 20 évente megduplázódik, Magyarországon 160.000-re tehető az Alzheimer-betegek száma.
"Jelenleg egyetlen ország sem képes megbirkózni egy ilyen fenyegető méretű válsággal! A kormányok egészségügyi és szociális rendszerei jelenleg nincsenek felkészülve a hatalmas krízis kezelésére, az ellátó rendszert fenyegető roppant támadásra" - hívták fel a figyelmet az Alzheimer-kór világnapja előtt tartott sajtótájékoztatón.
Az idei világnap magyarországi eseményének fővédnöke Prof. Dr. Hámori József, az MTA alelnöke, Védnökei pedig Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnöke, Prof. Dr. Rajna Péter egyetemi tanár, az MTA doktora, Benkó Sándor, egyetemi tanár, a Benkó Dixieland Band vezetője és Dr. Cseri Miklós, a Magyar Rotary kormányzója.
Kéky Kira
