Ismerjük meg!
Az uborka (Cucumis sativus) a kabakosok családjába tartozik.
Az uborkáról sokáig tartotta magát az a hiedelem, miszerint mérgező.
Egyesek szerint Afrika trópusi területeiről származik, mások szerint viszont Indiából került hozzánk.
Ez utóbbi lehet az igaz, mivel bizonyított tény, hogy Délkelet-Ázsiában a Krisztus előtti évekből találtak uborkamagot.
Hazánkban is régóta termesztett zöldségféle. Váltivarú egylaki faj, ami azt jelenti, hogy egy növényen találhatók hím- és nővirágok is. Magja csírázóképességét 6- 8 évig is megtartja. Melegigényes növény, a hidegre, fagyra érzékeny. Alapvetően három fajtatípusra osztható: elraknivaló, saláta vagy félhosszú és kígyó uborka. Az apró, elraknivaló uborkát konzerv célra termesztik, míg a félhosszú és kígyó uborka fajtákat salátának, friss fogyasztásra. Fontosabb kártevője és betegsége az üvegházi molytetű és a lisztharmat.
A kígyóuborka 30 cm-nél hosszabb, a mini kígyó uborka ennél rövidebb, a salátás uborka 15-30 cm, és a konzervuborka 15 cm-nél rövidebb.
Miért jó?
Az uborka az egyik legegészségesebb zöldség. Tápanyagtartalma miatt táplálkozás-élettani szerepe jelentős. Víztartalma rendkívül magas (96 %), de gazdag káliumban, foszforban, vasban, kalciumban, nátriumban, szénhidrátokban és A1, B1, B2, B6, C vitaminban is. Káliumtartalma a veseműködést segíti. Tápértéke csekély.
Egyes kutatások szerint a legtöbb értéke a héjában van, ezért érdemes felhasználás során az uborka héját nem veszendőbe hagyni. Az uborkalét külsőleg és belsőleg is használják. Ha megisszuk, kellemes üdítőhöz jutunk, mert vitamin és ásványi só tartalma biztosítja a test számára a kellemes közérzetet. Sőt más zöldséglevekkel is (répa) nyugodtan keverhetjük. A gyógyászatban egyes bőrápoló termékek alapanyagában megtalálható az uborkalé, így kiváló szépítőszer. Rovar csípés esetén az uborkalé vagy a péppé zúzott uborka hűsítőként hat. Régen előszeretettel alkalmazták a nők a felszeletelt uborkát a napégett bőrre, ami meggátolta a felhólyagosodást, és enyhülést hozott.
Hogyan fogyasszuk?
Az uborkát egész évben fogyasztjuk friss és tartósított formában. Főleg salátának, vagy körítésnek készítjük el, de uborkalé és leves is készíthető belőle. Salátájajót tesz a gyomornak és elősegíti az emésztést. Táplálkozási értékét azzal növeli, hogy kedvező hatású a gyomor működésére, nagy káliumtartalma vízhajtó hatású. Az uborkalevest meghámozott és összeturmixolt uborkával, fokhagymával és joghurttal lehet elkészíteni a legegyszerűbben. Fűszerként pedig fehér borsot, sót és olívaolajat érdemes hozzáadni.
Tippek - tanácsok
Ha valaki uborkát szeretne vetni, figyeljen arra, hogy a sortávolság 100-140 cm, a tőtávolság 20-30 cm legyen. Nem kell túl mélyre vetni, elegendő, ha a vetésmélység 3-4 cm. Ne feledjük, vízigényes növény, így szárazság esetén rendszeres öntözést igényel. A felhasználás céljától függően kisebb vagy nagyobb méretben szedjük. Eltenni való uborkát a szedést követően érdemes rögtön hűvös helyre tenni, ellenkező esetben megpuhul.
Érdekesség
Az ókori Egyiptomban a rabszolgáknak szomjoltásul uborkát adtak.
Ismeretes olyan írás is, amely arról tanúskodik, hogy Tiberius császár gyógyszerként alkalmazta a növényt.
Termesztését a császári kertekben úgy oldották meg, hogy szekérre ültették és ezeket - időjárástól függően - hol a napra gurították, hol árnyékban tartották. Tiberius megparancsolta, hogy még a hadjáratra is vigyék el a "mozgó ültetvényeket".
