Ismerjük meg!
A kínai kel botanikai neve Brassica rapa var. chinesis, illetve pekinensis, röviden csak Brassica chinesis, Brassica pekinensis. Az utóbbi változatot hosszúkás feje miatt hosszúkelnek is nevezik -, a keresztesvirágúak (Brassiceae) családjához tartozó egyéves növény. Halványzöld levelei hosszúkásak, egymásra borulók és a kelkáposztához hasonlóan fodrosak, hosszúkás fejjé borulnak össze. A fej nagyon rövid száron, torzsán közvetlenül a föld felett ül. A levelek főerei nagy víztartalmúak, ropogós húsú, nedvdús részek. Egy-egy fej akár 1-1,5 kg-os is lehet.
Kellemes, enyhe íze van, nem hasonlít a káposztáéhoz. Lédús és soha nem kesernyés, mint olykor a hasonló felhasználású fejes saláta.
Tavasszal és ősszel is termeszthető, amelyek közül az utóbbi a kedvezőbb. A fejes káposztával egy időben, júniusban jelenik meg a piacon, és egészen november végéig találkozhatunk vele. Fajtáit fejének alakja, leveleinek színe és tömörsége alapján különböztetik meg.
Miért jó?
A nyers kínai kelnek magas fólsav- és C-vitamin tartalma van, 100 g-ban 40 mg-ot is kimutattak belőle. Emellett szénhidrát-tartalma csekély, 2,8 g, fehérjetartalma pedig 1,5-2,8 g közötti, könnyen emészthető, kedvező aminosav-összetételű. Alig van benne zsír, 1 gramm alatti. Kalóriatartalma is ennek megfelelően csekély, 54-92 kJ. Ásványi anyagai közül a kálium, kalcium, magnézium, vas, foszfor viszonylag nagy mennyiségben van benne. Karotinoid-tartalma is hasznos.
Kiváltképp Svájcban lett kedvelt az elmúlt évtizedekben, mert egyes vizsgálatok szerint a többi káposztaféléhez hasonlóan tumor-ellenes hatása jelentős. A benne lévő brassinin az indol-vegyületekhez tartozik, véd az emlőráktól. Tartalmaz továbbá egy másik rákellenes szert, sulforaphant is. Mustárolaja jótékonyan hat az emésztésre és az immunrendszerre.
A többi káposztafélével ellentétben viszont nem okoz puffadást, és érzékeny gyomrú és emésztésű emberek is bátran fogyaszthatják.
Hogyan fogyasszuk?
Kifejezetten jól eltartható. Hűvös, szellős, párás helyen, hűtőszekrényben (0-2 ?C-on) több héten át is eláll. Legfeljebb a külső leveleket kell eltávolítani.
Salátának elkészítve, sózva és ecettel vagy citrommal fűszerezve is lassabban esik össze, mint bármely fejes saláta.
Kevésbé ismert, hogy leves, krémleves és főzelék is készíthető belőle. A pároláshoz friss hagymát és kevés füstölt szalonnát is választhatunk. Nyolc-tíz perc alatt megpuhul. Kellemes ízt ad neki a borsikafű, bors, kapor, kömény, jól illik hozzá a magyaros, paprikás fokhagymás rántás, de tejszínesen szerecsendióval, kakukkfűvel, rozmaringgal is finom.
Középső húsos része saláták készítésekor is külön választható. Ezekből a vastag bordás levélerekből húslevesben megfőzve és szójamártással finom önálló étel. Még sültekhez is jó.
Levelei kisüthetők sörtésztában, sertéshússal rakott egytálételt készíthetünk belőle, hasonlóan a kelkáposztához.
Tippek, tanácsok
A gyomirtó vegyszerekre érzékeny, ezért termesztéséhez kézi kapálást ajánlanak a szakemberek. Ez természetesen a fogyasztók szempontjából is megnyugtató, de érdemes lehetőleg biotermelőtől beszerezni, aki permetezőszert sem használ.
Annál is inkább, mert táplálkozás-élettani szempontból bébiételnek kiválóan alkalmas, például főtt burgonyával vegyítve.
Érdekességek
A III. században észak-kelet Kínában és Japánban valószínűleg már ismerték. Őshazájából ma is az egyik legnagyobb mennyiségben fogyasztott zöldségféle. Innen jutott el egyik fajtája Európába. Először Olasz-, Francia- és Németország fedezte fel magának, utána, csak az 1950-es évektől terjedt el szerte a kontinensen. Szubtrópusi eredetű, ezért melegkedvelő, ugyanakkor a rövid nappalok szükségesek ahhoz, hogy fejesedjen, termesztése ezért szakértelmet igényel, és inkább ősszel termesztik. A piacokra kerülő kínai kel nagy részét fóliasátrakban termelik.
Kertekben felnyurguló szárral dísznövénynek is alkalmas. Akár méteresre is megnövő szára és okkersárga virágokat viselő füzérvirágzata megszárítva virágkötészeti alapanyag.
