A friss zöldségek júliusi fogyasztói árai átlagosan 31,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, míg a felvásárlási áruk 16,7 százalékkal nőtt. Sem a tavalyi, sem az idei várható termés nem tér el lényegesen az átlagtól, vagyis a kínálati oldal nem okoz ilyen ingadozást, a jelentős különbséget leginkább a kereskedelmi üzletpolitikák okozzák - ismertette Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője.
Növekedett a vásárlóerő
Az élelmiszer-kereslet növekedésében és szerkezetének változásában a fizetőképesség tartós emelkedése érezhető. Mivel a megnövekedett vásárlóerő együtt jár a minőség és a hozzáadott érték iránti igénnyel, szélesedik a kereskedők mozgástere is árak alakításában. Fokozottan igaz ez az olyan termékköröknél, amelyek az egészséges életmódot támogatják, ilyenek a zöldségek is. A szakértő szerint ez a magasabb ár azonban relatív, mert a termelők költségei is nőnek: meg kell felelniük a szabályoknak, a felvásárlók igényeinek, valamint fejleszteni, beruházni, később pedig robotizálni kell ahhoz, hogy a munkaerő drágulásával járó plusz kiadásokat is fedezni tudják.
Mi történne, ha nem ennénk zöldséget?
Kutatók becslései szerint a szív- és érrendszeri problémák miatti elhalálozások hetedéért az alacsony gyümölcsfogyasztás, tizenkettedéért pedig a kevés zöldség fogyasztása felel. 2010-ben majdnem 1,8 millióan haltak meg az alacsony gyümölcsbevitel, egymillióan pedig az alacsony zöldségbevitel miatt.
Az eredmények tükrében mindenkit a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelésére buzdítanak a kutatók. "Ezzel csökkenne a megelőzhető halálozások száma" - véli Victoria Miller, a Tufts Egyetem táplálkozástudományi tanszékének kutatója, a tanulmány vezető szerzője. Ennek ellenére az ideális zöldség- és gyümölcsbevitel csak nagyjából felét fogyasztják a magyarok. Ezzel a mennyiséggel az Európai Unióban az utolsók között vagyunk.
