A nitrogéntartalmú szénhidrátok közé tartozó glükózamin (C
6H
13NO
5) a baktériumoktól egészen a gerincesekig számos élőlényben megtalálható. Az étrend-kiegészítőként forgalmazott glükózamint kagyló- és rákfélék páncéljából állítják elő, és a gyártók jellemzően arra hivatkoznak, hogy javítja az ízületek funkcióját és szerkezetét. A kutatások a glükózamin-szulfát vegyületet a "valószínűleg hatásos" vegyületek közé sorolják. A feltételezett kedvező hatások mellett azonban óvatosságra intő jellemzői is vannak - ezekből készített összeállítást az amerikai Mount Sinai kórház weboldala .
Ingadozó tudományos megítélés
Betegség vagy túlzott megerőltetés miatt az életkor előrehaladtával olyan mértékű porckopás jelentkezhet, amely fájdalmas gyulladást okoz az ízületekben. Korábban úgy vélték egyes kutatók, hogy a glükózamin lassíthatja a porckopás lefolyását, amire a jelenleg ismert orvosi kezelések nem képesek. E szakértők szerint a glükózamintartalmú táplálékkiegészítők a vizsgált esetek egy részében képesek az ízületi fájdalom enyhítésére.
A glükózamint gyakran a kondroitin hatóanyaggal együtt alkalmazzák, amelyet szintén hatásosnak vélnek bizonyos kutatások az ízületi kopás ellen, ám ennek is vegyes a tudományos megítélése. A kúra általában 3-4 hónap után fejti ki hatását, és a glükózamin-kondroitin hatóanyagpárt kiegészíthetik nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerrel is. A naponta legfeljebb 1500 millligrammos adagban ajánlott glükózamin többféle vegyületként (glükózamin-szulfát, glükózamin-hidroklorid, n-acetil-glükózamin) tabletta, kapszula vagy por formájában kerül forgalomba, általában kondroitinnal és mangánnal kombinálva. A mangán nyomelem létfontosságú a csontrendszer egészsége szempontjából, de napi adagja nem haladhatja meg a 11 milligrammot - figyelmeztet a Mount Sinai.
Nem minden tudományos kutatás zárult kedvező eredménnyel, bizonyos vizsgálatok nem is tártak fel a glükózamin szedésével kapcsolatban pozitív hatást. Tehát nem tartják bizonyítottnak, hogy a szer helyreállítja a porcállományt, avagy serkenti annak képződését, valamint megelőzné a további porckopást.
Széles körű alkalmazás
Mindettől függetlenül a glükózamint ajánlják a térd vagy a csípő porckopásos panaszainak mérséklésére, mert csökkentheti a fájdalmat, valamint az ízületi tok feszülését és duzzadását, bővítheti a betegek mozgástartományát és ezzel javíthatja életminőségüket, továbbá hatását a kúra lezárulta után akár 3 hónappal is kifejti.
Egy, a világ egyik legnagyobb orvosi kutatóintézete, az amerikai Nemzeti Egészségügyi Hivatal (National Institutes of Health, NIH) által finanszírozott 2006-os kutatás vegyes eredménnyel zárult: a glükózamint (kondroitinnal együtt vagy anélkül) 1600 személyen tesztelték, és nem volt képes minden esetben csökkenteni az ízületi gyulladásos fájdalmat. Egy 2008-as kutatás sem derített fel számottevő javulást a glükózamin 28 hónapos szedése után (kondroitinnal együtt vagy anélkül) a hatóanyagot nem tartalmazó placebóval szemben. Ám egy harmadik vizsgálatban a tesztalanyok egyik része napi 1500 milligramm glükózamint kapott az ízületi gyulladására, míg a kontrollcsoport naponta három alkalommal 100 milligramm paracetamolt. Az előbbi csoport úgy érzékelte, nagyobb mértékben javult az állapota a glükózamin hatására.
Az idült gyulladásos bélbetegségek (IBD, azaz a Crohn-betegség és fekélyes vastagbélgyulladás) egyaránt gyakran okozhat véres hasmenést. Egyes kutatások azzal biztatnak, hogy az n-acetil-glükózamin hatására mérséklődhetnek a panaszok olyan gyerekeknél, akik a hagyományos kezelésre nem reagálnak. Ám a minden kétséget kizáró javallathoz további kutatások szükségesek. Ugyanilyen kétséges egyelőre annak a kutatásnak a megítélése, amely szerint a glükózamin és a kondroitin csökkentette a vastagbélrák kockázatát az ötéves nyomon követési időszak leteltével. Ebben az esetben is további kutatás indokolt a helyzet tisztázásához.
Komoly mellékhatásai lehetnek
A Mount Sinai szakemberei arra figyelmeztethetnek, hogy a glükózamin:
- okozhat gyomorfájást, gyomorégést, emésztési zavart, gázképződést, büfögést, hányingert és hasmenést. Ilyen esetben a glükózamint étkezés közben érdemes bevenni;
- a glükózamin-szulfát nagy mennyiségű nátriumot vagy káliumot tartalmazhat, amit a nátriumban vagy káliumban szegény diétára fogott, illetve a káliummegtartó vízhajtót szedő betegeknek figyelembe kell venniük;
- ronthatja a vércukorcsökkentő gyógyszerek és az inzulin hatását, ezért cukorbetegek a glükózamin szedése mellett rendszeresen ellenőrizzék a vércukorszintjüket. Állatkísérletek összefüggést mutatnak a glükózamin és az inzulinrezisztancia között;
- mivel a glükózaminos készítmények egy része rákpáncélból készül, ezért az erre allergiás személyek kérjék ki háziorvosuk tanácsát a glükózamin szedése előtt, mert életveszélyes anafilaxiás sokk léphet fel náluk;
- egyes aggályok szerint fokozhatja az asztmarohamok kockázatát;
- várandós és szoptató nők kerüljék a glükózamin szedését, ugyanis számukra nem bizonyított a készítmény biztonságossága;
- növelheti a vérnyomást és a koleszterinszintet, tehát rendszeres szedése mellett ezeket ismétlődő jelleggel ellenőriztetni kell a háziorvossal;
- fokozhatja a véralvadásgátló szerek (vérhígítók) hatását, akár veszélyes bevérzések is kialakulhatnak a betegeknél;
- amennyiben a glükózamint a fájdalomcsillapítás érdekében nem szteroid gyulladáscsökkentő szerrel együtt szedi a páciens, utóbbi adagját érdemes csökkenteni a gyomorvérzés megelőzése érdekében;
- bizonyos daganatellenes kemoterápiás szerek hatását csökkentheti, ezért létfontosságú a kezelőorvossal egyeztetni a glükózamin szedését.
