A nitrogéntartalmú szénhidrátok közé tartozó glükózamin (C6H13NO5) a baktériumoktól egészen a gerincesekig számos élőlényben megtalálható. Az étrend-kiegészítőként forgalmazott glükózamint kagyló- és rákfélék páncéljából állítják elő, és a gyártók jellemzően arra hivatkoznak, hogy javítja az ízületek funkcióját és szerkezetét. A kutatások a glükózamin-szulfát vegyületet a "valószínűleg hatásos" vegyületek közé sorolják. A feltételezett kedvező hatások mellett azonban óvatosságra intő jellemzői is vannak - ezekből készített összeállítást az amerikai Mount Sinai kórház weboldala.
Ingadozó tudományos megítélés
Betegség vagy túlzott megerőltetés miatt az életkor előrehaladtával olyan mértékű porckopás jelentkezhet, amely fájdalmas gyulladást okoz az ízületekben. Korábban úgy vélték egyes kutatók, hogy a glükózamin lassíthatja a porckopás lefolyását, amire a jelenleg ismert orvosi kezelések nem képesek. E szakértők szerint a glükózamintartalmú táplálékkiegészítők a vizsgált esetek egy részében képesek az ízületi fájdalom enyhítésére.
A glükózamint gyakran a kondroitin hatóanyaggal együtt alkalmazzák, amelyet szintén hatásosnak vélnek bizonyos kutatások az ízületi kopás ellen, ám ennek is vegyes a tudományos megítélése. A kúra általában 3-4 hónap után fejti ki hatását, és a glükózamin-kondroitin hatóanyagpárt kiegészíthetik nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerrel is. A naponta legfeljebb 1500 millligrammos adagban ajánlott glükózamin többféle vegyületként (glükózamin-szulfát, glükózamin-hidroklorid, n-acetil-glükózamin) tabletta, kapszula vagy por formájában kerül forgalomba, általában kondroitinnal és mangánnal kombinálva. A mangán nyomelem létfontosságú a csontrendszer egészsége szempontjából, de napi adagja nem haladhatja meg a 11 milligrammot - figyelmeztet a Mount Sinai.
Nem minden tudományos kutatás zárult kedvező eredménnyel, bizonyos vizsgálatok nem is tártak fel a glükózamin szedésével kapcsolatban pozitív hatást. Tehát nem tartják bizonyítottnak, hogy a szer helyreállítja a porcállományt, avagy serkenti annak képződését, valamint megelőzné a további porckopást.
Széles körű alkalmazás
Mindettől függetlenül a glükózamint ajánlják a térd vagy a csípő porckopásos panaszainak mérséklésére, mert csökkentheti a fájdalmat, valamint az ízületi tok feszülését és duzzadását, bővítheti a betegek mozgástartományát és ezzel javíthatja életminőségüket, továbbá hatását a kúra lezárulta után akár 3 hónappal is kifejti.
Egy, a világ egyik legnagyobb orvosi kutatóintézete, az amerikai Nemzeti Egészségügyi Hivatal (National Institutes of Health, NIH) által finanszírozott 2006-os kutatás vegyes eredménnyel zárult: a glükózamint (kondroitinnal együtt vagy anélkül) 1600 személyen tesztelték, és nem volt képes minden esetben csökkenteni az ízületi gyulladásos fájdalmat. Egy 2008-as kutatás sem derített fel számottevő javulást a glükózamin 28 hónapos szedése után (kondroitinnal együtt vagy anélkül) a hatóanyagot nem tartalmazó placebóval szemben. Ám egy harmadik vizsgálatban a tesztalanyok egyik része napi 1500 milligramm glükózamint kapott az ízületi gyulladására, míg a kontrollcsoport naponta három alkalommal 100 milligramm paracetamolt. Az előbbi csoport úgy érzékelte, nagyobb mértékben javult az állapota a glükózamin hatására.
Az idült gyulladásos bélbetegségek (IBD, azaz a Crohn-betegség és fekélyes vastagbélgyulladás) egyaránt gyakran okozhat véres hasmenést. Egyes kutatások azzal biztatnak, hogy az n-acetil-glükózamin hatására mérséklődhetnek a panaszok olyan gyerekeknél, akik a hagyományos kezelésre nem reagálnak. Ám a minden kétséget kizáró javallathoz további kutatások szükségesek. Ugyanilyen kétséges egyelőre annak a kutatásnak a megítélése, amely szerint a glükózamin és a kondroitin csökkentette a vastagbélrák kockázatát az ötéves nyomon követési időszak leteltével. Ebben az esetben is további kutatás indokolt a helyzet tisztázásához.
Komoly mellékhatásai lehetnek
A Mount Sinai szakemberei arra figyelmeztethetnek, hogy a glükózamin:
- okozhat gyomorfájást, gyomorégést, emésztési zavart, gázképződést, büfögést, hányingert és hasmenést. Ilyen esetben a glükózamint étkezés közben érdemes bevenni;
- a glükózamin-szulfát nagy mennyiségű nátriumot vagy káliumot tartalmazhat, amit a nátriumban vagy káliumban szegény diétára fogott, illetve a káliummegtartó vízhajtót szedő betegeknek figyelembe kell venniük;
- ronthatja a vércukorcsökkentő gyógyszerek és az inzulin hatását, ezért cukorbetegek a glükózamin szedése mellett rendszeresen ellenőrizzék a vércukorszintjüket. Állatkísérletek összefüggést mutatnak a glükózamin és az inzulinrezisztancia között;
- mivel a glükózaminos készítmények egy része rákpáncélból készül, ezért az erre allergiás személyek kérjék ki háziorvosuk tanácsát a glükózamin szedése előtt, mert életveszélyes anafilaxiás sokk léphet fel náluk;
- egyes aggályok szerint fokozhatja az asztmarohamok kockázatát;
- várandós és szoptató nők kerüljék a glükózamin szedését, ugyanis számukra nem bizonyított a készítmény biztonságossága;
- növelheti a vérnyomást és a koleszterinszintet, tehát rendszeres szedése mellett ezeket ismétlődő jelleggel ellenőriztetni kell a háziorvossal;
- fokozhatja a véralvadásgátló szerek (vérhígítók) hatását, akár veszélyes bevérzések is kialakulhatnak a betegeknél;
- amennyiben a glükózamint a fájdalomcsillapítás érdekében nem szteroid gyulladáscsökkentő szerrel együtt szedi a páciens, utóbbi adagját érdemes csökkenteni a gyomorvérzés megelőzése érdekében;
- bizonyos daganatellenes kemoterápiás szerek hatását csökkentheti, ezért létfontosságú a kezelőorvossal egyeztetni a glükózamin szedését.
