Egészen a múlt század hetvenes éveire nyúlnak vissza a mára közismertté vált feltételezés gyökerei, miszerint beleinkben mintegy tízszer annyi mikroorganizmus élhet, mint ahány sejt az emberi szervezetet alkotja. Újabb kutatások ugyan kétségbe vonják ezt a meghökkentő arányt, ezzel együtt továbbra is azt mondhatjuk, valamelyest a bélflóra elemei vannak túlsúlyban sejtjeinkkel összehasonlítva. Ráadásul nemcsak sokan vannak, de rendkívül fontos szerepet is töltenek be testünk egészséges működésében. Ezek a mikrobák a többi között részt vesznek emésztési folyamatokban, bizonyos vitaminok és aminosavak szintetizálásában, komplex szénhidrátok lebontásában. Szerepet vállalnak a kórokozók elleni küzdelemben közvetlenül és közvetve egyaránt, ha pedig felborul a kényes egyensúly a bélflóra ezres nagyságrendet képviselő fajai között, abból kellemetlen panaszokon túl akár krónikus megbetegedések is származhatnak.
Érdemes megemlíteni, hogy a bélflóra pontos összetétele legalább annyira egyedi, mint az ujjlenyomat, illetve különböző behatásokra gyorsan változhat. Akadnak azonban olyan életmódbeli megközelítések, amelyeket általánosan alkalmazhatunk a bélbaktériumok egészséges diverzitásának megőrzése érdekében. Lévén, hogy az emésztőrendszerünkben élő mikroorganizmusokról van szó, kifejezetten nagy hangsúly kerül a táplálkozásra. Étrendünk összeállítása során tehát nemcsak a saját, hanem a bélbaktériumok igényeit is szem előtt kell tartanunk.
Zöldségek és gyümölcsök az egészséges bélflóráért
A rövid szénláncú zsírsavak csökkentik a belek pH-értékét, az így kialakuló savas közeg pedig egyes mikroorganizmusoknak kedvező, mások számára hátrányos környezetet teremt. Valójában egy nagyon is kívánatos folyamatról van szó, mivel előbbi csoportba elsősorban a hasznos, utóbbiba pedig a káros baktériumok tartoznak. Magyarán az említett zsírsavak pozitívan befolyásolják a bélflóra harmóniájának alakulását. Gyakorlati oldalról ebben fontos szerep jut az élelmi rostoknak. A rostok olyan összetett szénhidrátok, amelyeket csupán a beleinkben élő mikrobák tudnak lebontani és fermentálni. Márpedig a fermentáció során rövid szénláncú zsírsavak szabadulnak fel. A rostokhoz hasonlóan viselkednek e tekintetben egyéb összetett szénhidrátok is, például az úgynevezett rezisztens keményítők. Mindezeket összefoglalóan prebiotikumoknak is nevezzük, legfőbb jellemzőjük pedig, hogy ellenállnak a gyomor-bélrendszer felső szakaszán működő enzimeknek, így sértetlenül jutnak el a vastagbélbe, ahol aztán a bélflórát táplálják.
A prebiotikumok legjobb étrendi forrásai közé tartoznak a friss gyümölcsök és zöldségek, hüvelyesek és teljes kiőrlésű gabonafélék. A keményítőkre általánosságban jellemző, hogy hőkezelés, majd hűtés hatására ellenállóbbá válnak az emésztőenzimekkel szemben. Ennél fogva például az előző napról megmaradt burgonya- és tésztaételek is hozzájárulhatnak a bélflóra támogatásához. Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy a prebiotikus ételek fokozhatják a bélgázok termelődését, különösen, ha hirtelen változtatunk az étrendünkön. Javasolt tehát, hogy törekedjünk fokozatosságra táplálkozásunk átalakítása során, különösen olyan emésztőrendszeri zavarok egyidejű fennállása esetén, mint például az irritábilis bél szindróma (IBS). Hozzátartozik az is, hogy ahogy nincs két egyforma bélflóra, úgy a különböző prebiotikumokra is másként reagálhat két ember szervezete. Hagyjunk tehát időt, akár néhány hetet is a kísérletezgetésre, kitapasztalva, hogy mely ételektől érezzük jobban magunkat, az emésztésünket.
A probiotikumok hatása
A probiotikumok olyan mikroorganizmusok, amelyek a tápcsatornába jutva sértetlenül elérik a vastagbelet, majd ott megtapadva a bélflóra hasznos részévé válnak. Bármilyen károsodás is érje a bélbaktériumok közösségét, probiotikumok segítségével elősegíthetjük az egészséges harmónia helyreállítását. Jó példa lehet erre egy-egy antibiotikumos kezelés, amikor nemcsak a kiirtani kívánt kórokozók, hanem hasznos baktériumok is áldozatául esnek a gyógyszer hatásának. Ilyen esetekben kifejezetten hasznos, ha probiotikumok bevitelével támogatjuk a bélflóra regenerációját. Ezt egyfelől megtehetjük célzottan táplálékkiegészítők segítségével, másfelől probiotikus ételek fogyasztása révén. Utóbbiak körében olyan fermentált, avagy erjesztéssel készült ételeket említhetünk, mint a joghurtok és kefirek vagy a savanyúságok, például a magas C-vitamin-tartalma okán is rendkívül értékes savanyú káposzta.
Ép testben ép bélflóra
Talán eszünkbe sem jutna, de a fizikai aktivitás és az alvásminőség is egyaránt kihatással van a bélben élő mikroorganizmusokra. Az elmúlt években több tanulmány is megjelent, bemutatva, hogy a rendszeres testmozgás nem csupán mozgásszervrendszerünkre vagy éppen szív- és érrendszerünkre fejt ki jótékony hatást, hanem a bélbaktériumok diverzitására is. A zaklatott alvásritmus eközben éppen ellenkezőleg hat, és a bélflóra egyensúlyának megzavarásán keresztül gyulladásos betegségek kialakulását segítheti elő. A bélflóra szempontjából is fontos tehát, hogy életünk szerves részévé tegyük a testmozgást, éjszakánként pedig törekedjünk mindig azonos időpontban lefeküdni, biztosítva szervezetünk számára legalább 7-9 óra pihentető alvást reggelig.
