A rostszegény étrend számos egészségi problémával hozható összefüggésbe, például a székrekedéssel, az aranyérrel, a vastagbél-divertikulummal, az irritábilis bél szindrómával (IBS), a súlyproblémákkal, a cukorbetegséggel és a bélrákkal is – figyelmeztetett cikkében a Better Health Channel. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége pedig arra hívta fel a figyelmet egy közelmúltbeli Facebook-posztjában, hogy az élelmi rostok már a kisgyermekek étrendjében is kulcsszerepet játszanak. Segítenek például
- a rendszeres bélműködés fenntartásában,
- a bélflóra egyensúlyának megőrzésében,
- az immunrendszer optimális működésében,
- az ideális testtömeg megtartásában.
„Élelmi rostoknak a növényi eredetű táplálékainkban található, emészthetetlen összetett szénhidrátokat nevezzük, amelyek változatlan formában jutnak el a vastagbélig és tápanyagként szolgálnak a jótékony bélbaktériumok számára” – tisztázták a dietetikusok.
Mennyi rostot kell naponta bevinni?
A napi rostszükségletet az életkor és a nem is befolyásolja. Mutatjuk, a Cleveland Clinic és a Healthline ajánlásai szerint kinek mennyi rostot kellene fogyasztania naponta. A részleteket tartalmazó galériánk megnyitásához kattints az alábbi képre!
Mire kell figyelni a rostbevitel emelésénél?
A rostbevitel kapcsán a rendszeresség és a változatosság is kulcsfontosságú a dietetikusok szerint. A túl sok, hirtelen megevett rost ugyanis puffadást és hasfájást okozhat, ezért a beviteli mennyiséget fokozatosan ajánlott növelni, a napi adagot pedig több étkezésre elosztva érdemes fogyasztani. A rostdús nyersanyagok, élelmiszerek mellé pedig az elegendő mennyiségű folyadékról is gondoskodni kell!
Borítókép: Getty Images